Különbség az Alpha és a Beta Decay között

Alpha vs Beta Decay

Az Alpha bomlás és a béta-bomlás kétféle radioaktív bomlás. A harmadik típus gamma-bomlás. Minden anyag olyan atomokból áll, amelyek elektronokból, protonokból és neutronokból állnak. A protonok és neutronok a magon belül helyezkednek el, míg az elektronok a mag körül keringő pályákon forognak. Míg a magok többsége stabil, egyes elemek instabil magokkal rendelkeznek. Ezeket az instabil sejteket radioaktívnak nevezik. Ezek a magok végül bomlanak, ami egy részecskét bocsát ki, így átalakul egy másik magba, vagy átalakul egy alacsonyabb energiájú maggal. Ez a bomlás addig folytatódik, amíg egy stabil magot el nem érünk. Az alfa-, béta- és gamma-bomlásnak három fő típusa van: a bomlás során kibocsátott részecske függvényében eltérő. Ez a cikk az alfa- és a béta-bomlás közötti különbséget kívánja megtudni.

-1 ->

Alpha bomlás

Az alfa bomlást úgy nevezzük, hogy az instabil aljzat alfa részecskéket bocsát ki. Az alfa részecskének két protonja és két neutronja van, ami ugyanaz, mint a héliummag. A héliummagot nagyon stabilnak tekintjük. Ez a fajta bomlás látható a 238 radioaktív urán bomlása során, amely az alfa-bomlás után átjut a stabilabb Thorium 234-re.

²³⁸ U ₉₂ → ²³⁴ Th ₉₀ + ⁴ Ő ₂

Az alfa-bomláson keresztül történő átalakulás folyamata transzmutációnak nevezhető.

Béta-bomlás

Ha egy béta-részecske elhagyja az instabil magot, az eljárást béta-bomlásnak hívják. A béta-részecske lényegében elektron, bár néha pozitron, ami egy pozitív egyenértékű elektron. Az ilyen bomlás során a neutronok száma lefelé esik, és a protonok száma megemelkedik. A béta-bomlás a következő példával érhető el.

²³⁴ Th ₉₀ → ²³⁴ Pa ₉₁ + ⁰ e _{- 1}

A béta-részecskék jobban áthatolnak és gyorsabban mozognak, mint az alfa-részecskék.

Az alfa és a béta bomlása között számos különbség van, amelyeket alább tárgyalunk.

Az alfa-bomlás és a béta-bomlás közötti különbség • Az alfa-bomlást túl sok proton jelenléte okozza egy instabil magban, míg a béta-bomlás túl sok neutron jelenlétének eredménye az instabil sejtekben. • Az alfa bomlás az instabil magot egy másik atommaggá alakítja át, amelynek atomtömege 2 kisebb, mint a szülőmag és az atomszám, amely 4 kisebb. A béta bomlása esetén az új magnak egy atomtömege nagyobb, mint a szülőmag, de azonos atomszámmal rendelkezik. • Az alfa-bomlás alfa részecskéket eredményez, amelyek 2 neutron és 2 proton, így 4 amu tömeggel (atomtömegegység) és +2 töltéssel rendelkeznek.A behatoló erejük gyenge, és nem tud behatolni a bőrébe, de ha elfogyasz valamit, amely alfa-bomláson megy keresztül, akkor meghalhat. Általában az alfa-részecskék akár papíron is leállíthatók. • A béta-bomlás a béta-részecskék kibocsátásával jár, amelyek alapvetően olyan elektronok, amelyeknek nincs tömegük negatív töltéssel. Nagyobb penetrációs hatalmuk van, és könnyen beléphet a bőrébe. Még a falak sem védhetik meg. • Az alfa-bomlás és az alfa-részecskék elvezetésének elve a füstérzékelőknél alkalmazható. Sok más alkalmazásban is alkalmazzák, például az űrszondák kísérletekben használt generátorokban és a szívproblémák kezelésére használt szívritmus-szabályozóként is. Könnyebb védelmet nyújtani az alfa sugárzás ellen, mint a béta sugárzás, amely veszélyesebb.