Különbség Bhangar és Khadar között

Anonim

Bhangar vs Khadar

Bhangar és Khadar! furcsa hangzó szavak, nem igaz? Ezek tulajdonképpen az Indiában és Pakisztánban található talajok nevei. Ezek az alluviális talajok, amelyek a Gangetic síkságon kívül más néven szerepelnek, mivel különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Azok, akik a mezőgazdaság területén ismerik a két alluviális talaj közötti különbségeket, de azok számára, akik nem részletesen tanulmányozták India földrajzát, itt a két különböző talajtípus rövid magyarázata.

-> ->

Bhangar

Az északi India nagy részén található alluviális talajt Bhangarnak nevezik. Ez egy régi talaj, amely a természetben alluviális jellegű, és meghaladja a régió folyóinak árvízszintjét. Gyakran látható a terasz szerkezetében. A Bhangar számos meszes betétet tartalmaz, és sok kankár is benne van.

Khadar

A síkságon a fiatalabb betétek Khadar néven ismertek. Ezek nem csak fiatalabbak; ők is termékenyebbek, mint a Bhangar-talajok. Ezek a talajok nagyon jók intenzív termesztésre. Ezeket új finom granulákból álló alluviálisnak is nevezik.

Mivel a Bhangar-t tartalmazó terület az árvízszintek fölött áll, a talaj ugyanolyan marad, és így nem túl termékeny, és jellege nem változik az idő múlásával. Másrészt Khadar a síkságon belül fekszik, amely a folyó árvízszintje alatt fekszik, és az árvizek miatt ez a talaj évente újabb lerakódásokat okoz árvízzel, ami a talajt nagyon termékeny.

Röviden:

Különbség a Bhangar és a Khadar között

• Az északi-alföldi területek legnagyobb része Indiából származó régi alluvium talajokból áll.

• A Bhangar a folyók árvízszintje felett van, és teraszos szerkezetet mutat be.

• A Bhangar tele van kankarokkal és meszes szerkezetekkel

• A Bhangar nem túl termékeny

• Az északi síkság alatti terület, amely az árvízszint alatt van, Khadrból áll, amely új alluvium talaj

• Khadar fiatalabb alluvium, mivel az árvizek évente új rétegeket helyeznek el

• Khadar nagyon termékeny és ideális intenzív termesztésre