A kémiai és fizikai változások közötti különbség A különbség

KÉMIAI VS. FIZIKAI VÁLTOZÁS

Elgondolkodott már azon, hogy mi a különbség a vágott fa és az égett fa között? Vagy miért különbözik a rozsda a sima vasból? Ezek példák a fizikai és kémiai változásokra. Ez a két megkülönböztetés jobban megérthető, ha megvizsgáljuk, hogy az anyag csak kozmetikailag megváltozott és reagál a kémiai kölcsönhatásra. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetésének legjobb és legegyszerűbb módja az, hogy emlékezünk arra, hogy a fizikai változás csak azt érinti, hogyan érzékeljük az anyagot, míg a kémiai változás valójában megváltoztatja az anyagot a molekulaszerkezethez.

A fizikai változás nagyon gyakori. Láthatja ezt a fent említett fa aprításával. Egy fa le van vágva. Ezután egy fűrésztelepen fut. A végeredmény az, hogy van fűrészáru. De megváltozott a fa? Még mindig ugyanaz a kompozíció, egészen a fűrészporhoz a padlón. Egy másik jó példa a víz. Tegye egy pohárba, és még mindig víz, de az üveg formája. Helyezze be a fagyasztóba, és jég van. Most szilárd, de megváltozott a kompozíció? Vagy mit szólnál ahhoz, hogy olyan magas hőmérsékleten forraljuk meg, hogy gőzzé válik? Még mindig H20, de gázhalmazállapotban. Nincs olyan változás, amely megváltoztatná az anyag molekuláris szerkezetét a fizikai változás során. Egyszerűen a fizikai változás megváltoztathatja az anyag megismerését, de a legalapvetőbb szintjén még mindig ugyanazt a kompozíciót tartja fenn.

A kémiai változás teljesen más kérdés. Ez olyan, mint egy olyan személy, akinek emlékei átkerülnek egy teljesen új testhez és személyiséghez. Az emlékek és a múltbeli tapasztalatok még mindig ott vannak, de ez teljesen más személy. A kémiai változások egyik legegyszerűbb példája, amikor a vas rozsda. Hagyja egy darab vasat felügyelet nélkül, és adott időben barnás foltok lesznek, rozsdát képezve. Még hosszabb ideig hagyja ki, és végül az egész vasdarab most rozsda vagy vas-oxid. Molekuláris szinten a vasmolekulák az atmoszférában lévő oxigénnel kölcsönhatásba lépnek egy teljesen új anyagot alkotva, amelynek tulajdonságai nagyon kevéssé hasonlítanak a két elemhez, amelyek együttesen alkotják azt.

Vannak esetek, amikor fizikai és kémiai változások is előfordulnak. Ennek egyik legegyszerűbb formája az, amikor cukrot éget. Fizikai szempontból az egykori önmagának fekete homokká válik (a szén-maradékot például a hamut). Molekulas szinten változik. A cukor alapvető kémiai formája a C6H12O6 (glükóz formula). Egyéb kémiai változások a CO2 (szén-dioxid) és a víz (víz) felszabadulása, az utóbbi vízgőz formájában, az eredeti formából.Ha azt mondják, hogy cukrot éget a főzésre, akkor sokféle fizikai és kémiai változás létezik.

Van néhány alapvető szabály, hogy megértsük, ha kémiai változás következik be. Először is, van egy bizonyos energiafelhasználás. Függetlenül attól, hogy az áram, a fény vagy a hőmérséklet változik-e, minimális mennyiséget alkalmaznak a kémiai változások bekövetkezése esetén. Ennek oka az, hogy az anyagot képező nagyon kötéseket módosítani kell a változás hatására, és ez a három energiaforma a katalizátor. Másodszor, az előzőekben említett molekuláris kötéseknek reagálniuk kellene, gyakran diszpergálva vagy ütköznek az eljárásban részt vevő többi molekulával vagy atomokkal. Harmadszor, a különböző anyagok eltérő reakcióidővel rendelkeznek. Az egyik anyag azonos körülmények között gyorsabban változhat, mint egy másik; más néven sebességi kémiai reakció.

A legnagyobb különbség a fizikai változásokkal és a kémiai változásokkal az a tény, hogy az előbbi felületi; ha bizonyos feltételek teljesülnek, akkor megfordítható. Például, egy szakadt ing lehet varrni a jó, mint új. A kémiai változás visszafordíthatatlan; ha az inget egy égőre égetik, akkor a varrás mennyisége nem újítja meg újra.

Összefoglaló:

1. A fizikai változás azt jelenti, hogy az anyag csak fizikailag megváltozott, de nem változtatja meg molekuláris szerkezetét; A kémiai változás megváltoztatja az anyag alapvető molekuláris szerkezetét.

2. A kémiai változás fizikai változást is okozhat; a fizikai változás önmagában nem vezethet kémiai változáshoz.

3. A fizikai változás felületi, és esetleg megfordítható; a kémiai változás teljes és tartós.