Különbség a feloldódás és a szétesés között

Anonim

Feloldódás és szétesés

Az anyagokat egymás után molekuláris és intermolekuláris kölcsönhatások tartják. Ezek az erők különböző erősségűek. A feloldódás és a szétesés két folyamat, ahol ezek a molekuláris interakciók zavart okozhatnak, és néha új interakciók jönnek létre.

Feloldás

A feloldódás egy anyag oldószerben való feloldódásának folyamata. Ez az anyag szilárd, gáz vagy folyékony fázisban lehet. Az oldódás eredménye oldószer. Az oldat komponensei főként kétféle típusúak, oldott anyagok és oldószerek. Az oldószer feloldja az oldott anyagokat, és egységes oldatot képez. Tehát az oldószer mennyisége általában magasabb, mint az oldott anyag mennyisége. Feloldáskor az oldott anyag molekuláris, atomos vagy ionos szintre bomlik, és ezek a fajok diszpergálódnak az oldószerben. Az oldat összes részecskéjének molekulája vagy ionja van, ezért szabad szemmel nem figyelhetők meg. Az oldatok színe lehet, ha az oldószer vagy az oldott anyagok elnyelhetik a látható fényt. A megoldások azonban tipikusan átlátszóak. Az oldószerek folyékony, gázhalmazállapotú vagy szilárd állapotúak lehetnek. A leggyakoribb oldószerek folyadékok. A folyadékok között a vizet univerzális oldószernek tekintjük, mivel számos anyag feloldódhat, mint bármely más oldószer. Gáz, szilárd vagy bármely más folyékony oldat feloldható folyékony oldószerekben. A gázoldószerekben csak gázoldószerek oldhatók. Van egy olyan oldószer mennyisége, amely hozzáadható bizonyos mennyiségű oldószerhez.

-1 ->

A feloldódás érdekében az oldott és az oldószereknek kompatibilisnek kell lenniük. Azt mondjuk, hogy "olyan, mint a feloldódik. " Ez azt jelenti, hogy; ha egy vegyület egy közegben oldható, akkor a tápközegnek olyannak kell lennie, mint az oldott anyag. Például a poláris oldatok poláris közegben oldódnak, de nem poláris közegben, és fordítva. Az oldódási sebességet és az oldható anyagok mennyiségét az oldhatóság határozza meg. Az oldékonysági konstans azt az elképzelést adja meg, hogy mennyi szilárd feloldható és egyensúlyi megoldási fázisra megy. A feloldódás egy kinetikus folyamat, és egy feloldandó anyag esetében a teljes szabad energia negatívnak kell lennie. Az oldódási sebesség számos más tényezőtől is függ. Például a keverés, a rázás, a fűtés, a hűtés néhány olyan mód, amellyel növelhetjük vagy csökkenthetjük az oldódási sebességet. Egyes anyagok könnyen feloldódnak, míg néhány anyag nem. Például az ionos vegyületek nagyon gyorsan feloldódnak vízben, míg a keményítő apró oldható.

A feloldódás nagyon fontos a természet egyensúlyának fenntartásához. A feloldódási elveket használjuk az anyagok minőségének ellenőrzésére a gyógyszeriparban.

Dezintegráció

A dezintegráció kisebb darabokra, molekulákra vagy részecskékre bomlik. A kémia során a vegyületek a reakciók során szétesnek. Vagy pedig feloldódhatnak, ha feloldódnak. A radioaktív bomlás a szétesés egy másik formája, ahol a radioaktív elemek bomlási reakciók láncolatai végül átalakulnak egy másik komponensként.

Mi a különbség a feloldódás és a szétesés között?

• A feloldódás egy anyag oldószerben történő feloldódásának folyamata. A dezintegráció kisebb darabokra, molekulákra vagy részecskékre bomlik.

• Mivel az oldott anyag kisebb részecskékké (nem minden esetben) lebomlik, az oldódás is szétesési folyamat.