A különbség az excitatív és a gátló neurotranszmitterek között | Excitatory vs Inhibitory Neurotransmitters

Kulcskülönbség - Izgatékony vagy gátló neurotranszmitterek

A neurotranszmitterek olyan vegyi anyagok az agyban, amelyek jeleket továbbítanak egy szinapszisban. A tevékenységük alapján két csoportba sorolják őket; ezeket ingerlő és gátló neurotranszmittereknek nevezik. A gerjesztő és a gátló neurotranszmitterek között a legfontosabb különbség a funkciójuk; excitáló neurotranszmitterek stimulálják az agyat, míg a gátló neurotranszmitterek egyensúlyt tesznek a túlzott szimulációkban az agy stimulálása nélkül.

Tartalomjegyzék

1. Áttekintés és kulcskülönbség

2. Mi a neurotranszmitter

3. Mi a Neuron Akció Potenciális

4. Milyen izgalmas neurotranszmitterek

5. Mi a gátló neurotranszmitter

6. Side by Side Összehasonlítás - izgalmas és gátló neurotranszmitterek

7. Összefoglaló

Mi a neurotranszmitter?

A neuronok olyan speciális sejtek, amelyek jeleket továbbítanak az idegrendszeren keresztül. Ezek az idegrendszer alapvető funkcionális egységei. Ha egy neuron kémiai jelet küld egy másik neuronnak, egy izomnak vagy mirigynek, különböző vegyi anyagokat használ, amelyek hordozzák a jelet (üzenet). Ezek a kémiai anyagok neurotranszmitterekként ismertek. A neurotranszmitterek az egyik neuronból a szomszédos neuronba vagy a célsejtekbe továbbítják a kémiai jelet, és megkönnyítik a sejtek közötti kommunikációt a 01. ábrán bemutatott módon. A testben különböző típusú neurotranszmitterek találhatók; például acetilkolin, dopamin, glicin, glutamát, endorfinok, GABA, szerotonin, hisztamin stb. A neurotranszmisszió a kémiai szinapszisokon keresztül történik. A kémiai szinapszis olyan biológiai szerkezet, amely lehetővé teszi két kommunikáló sejt számára, hogy kémiai jeleket továbbítanak egymásnak neurotranszmitterek segítségével. A neurotranszmittereket két fő kategóriába lehet osztani: excitátor neurotranszmitterek és gátló neurotranszmitterek, amelyek az utószinaptikus neuronra gyakorolt ​​hatásuk alapján hatnak a receptoreihez való kötődés után.

Figure_1:

Neuron szinapszis a neurotranszmitter újrafelvétel során.

Mi a Neuron cselekvési potenciál?

A neuronok az akciós potenciál felhasználásával továbbítják a jeleket. A neuron akciós potenciálját a 2. ábrán látható módon az elektromos membránpotenciál (feszültségkülönbség a plazmamembránon) gyors növekedése és csökkenése határozza meg. Ez akkor történik, amikor az inger a sejtmembrán depolarizációját okozza. Akciópotenciál akkor keletkezik, amikor az elektromos membrán potenciálja pozitívabb és meghaladja a küszöbértéket. Ebben a pillanatban az idegsejtek izgalmas szakaszban vannak. Amikor az elektromos membránpotenciál negatívvá válik, és nem képes cselekvési potenciál létrehozására, akkor a neuronok gátló állapotban vannak.

2. ábra: Akció Potenciál

Mi az izgalmas neurotranszmitter?

Ha egy neurotranszmitter kötődése a membrán depolarizációját okozza, és nettó pozitív töltést hoz létre, amely meghaladja a membrán küszöb-potenciálját, és cselekvési potenciált hoz létre a neuron kiváltásához, akkor ezeket a típusú neurotranszmittereket excitáló neurotranszmittereknek nevezzük. Ezek az idegsejtek izgatottságot válthatnak ki és stimulálják az agyat. Ez akkor történik, ha a neurotranszmitterek kötődnek a kationokkal áteresztő ioncsatornákkal. Például a glutamát egy excitáló neurotranszmitter, amely egy posztszinaptikus receptorhoz kötődik és nátriumioncsatornákat nyit, és lehetővé teszi a nátriumionok bejutását a sejtbe. A nátriumionok bejutása növeli a kationok koncentrációját, ami a membrán depolarizációját és akciós potenciál létrehozását eredményezi. Ugyanakkor a kálium ioncsatornák nyitnak és lehetővé teszik a káliumionok kilépését a sejtből azzal a céllal, hogy fenntartsák a töltést a membránon belül. Kálium ion kiáramlás és a nátriumioncsatorna zárása az akciós potenciál csúcsánál, a sejt hiperpolarizálása és a membránpotenciál normalizálása. A sejten belül keletkező akciós potenciál azonban továbbítja a jelet a preszinaptikus véghez, majd a szomszédos neuronhoz.

Példák izgalmas neurotranszmitterekre

- Glutamát, acetilkolin (excitátor és gátló), epinefrin, noradrenalin nitrogén-monoxid stb.

Mik a gátló neurotranszmitterek?

Ha egy neurotranszmitter kötődése a posztszinaptikus receptorhoz nem termel akciós potenciált a neuronok kiváltására, a neurotranszmitter típusát gátló neurotranszmitterekként ismerik. Ez a negatív membránpotenciál termelését követi a membrán küszöb-potenciálja alatt. Például a GABA gátló neurotranszmitter, amely kötődik a posztszinaptikus membránon található GABA receptorokhoz, és kinyitja az ioncsatornákat, amely klorid ionokra áteresztő. A kloridionok beáramlása negatívabb membránpotenciálot eredményez, mint a küszöbérték. A jelátvitel összegzése a hiperpolarizáció által okozott gátlás miatt következik be. A gátló neurotranszmitterek nagyon fontosak az agyi stimuláció kiegyensúlyozásában és az agy működésének zökkenőmentes működésében.

Példák a gátló neurotranszmitterekre

- GABA, glicin, szerotonin, dopamin, stb.

Mi a különbség az excitatív és a gátló neurotranszmitterek között?

- diff Artikel Közel a táblázat előtt ->

Izgatékony vagy gátló neurotranszmitterek
Az excitáló neurotranszmitterek stimulálják az agyat.	A gátló neurotranszmitterek nyugtatják az agyat és egyensúlyozzák az agyi stimulációt.
Akciópotenciál generálása
Ez pozitív membránpotenciálot eredményez. Példák	Glutamát, acetilkolin, epinefrin, noradrenalin, nitrogén-monoxid
GABA, glicin, szerotonin, dopamin
Összegzés - Izgalmas vs Gátló neurotranszmitterek	Az excitáló neurotranszmitterek depolarizálják a membránpotenciált, és olyan nettó pozitív feszültséget hoznak létre, amely meghaladja a küszöbértéket, és cselekvési potenciált hoz létre. A gátló neurotranszmitterek a membránpotenciált negatív értékben tartják távolabb a küszöbértéktől, amely nem képes cselekvési potenciál létrehozására. Ez a fő különbség a gerjesztő és gátló neurotranszmitterek között.

Referencia:

1. Purves, Dale. "Kiábrándító és gátló posztszinaptikus potenciálok. "Idegtudomány. 2. kiadás. U.S. Orvostudományi Könyvtár, 1970. január 01. Web. 2017. február 13-án.

2. Adnan, Amna. "A neurotranszmitterek és típusai. "A neurotranszmitterek és típusai. N. p., n. d. Web. 2017. 13-án.

Képtelenség:

1. "Akciópotenciál" Eredeti: en: Felhasználó: Chris 73, frissítette: Felhasználó: Diberri, SVZ által átdolgozva: tiZom - Saját munkák (CC BY-SA 3. 0) Commons Wikimedia alatt

2. "Mindkettő újrahasznosítása" A Sabar által gyártott, a Corel Painter és az Adobe Photoshop (Public Domain) segítségével létrehozott