Különbség a globalizáció és a kapitalizmus között A különbség

Globalizáció vs. kapitalizmus

A globalizáció és a kapitalizmus manapság népszerű kifejezések. Bár az emberek azt feltételezik, hogy a két kifejezés egymással felcserélhető módon használható, ez nem így van. A globalizáció olyan általános kifejezés, amelyet sokféleképpen definiálhatunk, míg a kapitalizmusnak van egy konkrét definíciója. Nem helyénvaló feltételezni, hogy a globalizáció a kapitalizmus szinonimája. Annak érdekében, hogy elkerüljük a két félre vonatkozó bizalmatlanságot, meg kell tanulnunk, mikor és miként vált népszerűvé a "globalizáció" szó.

A globalizáció előtti jelentős kifejezés a "vállalati óriások" volt, amelyet először Charles Russell említ. Az 1930-as években megjelent a "globalizáció" szó, amelyet az emberi nevelés révén jelentős emberi tapasztalatokkal azonosítottak. Az 1960-as években azonban a fogalmat társadalomtudósok és közgazdászok fogadták el. A globalizáció számos dologra vonatkozhat. Az évek során ez a kifejezés ellentmondó, sőt abszurd definíciókat hozott létre. Szerencsére az Egyesült Nemzetek olyan definícióval jöttek létre, amely szerint a globalizációt gazdasági összefüggésben kell tekinteni. Az Egyesült Nemzetek szabadkereskedelemként definiálták a globalizációt, amely magában foglalja a tőke, az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását szolgáló tarifák és egyéb akadályok megszüntetését.

Másrészt a közgazdászok a globalizációt úgy definiálják, mint a nemzetgazdaságok egy hatalmas nemzetközi gazdaságba való beolvasztását a közvetlen külföldi befektetések, a migráció, a kereskedelem, a tőkeáramlás és a kereskedelem révén. A globalizáció együtt jár a modern technológiával a tranzakciók megkönnyítése és a szabad kereskedelem ösztönzése érdekében a világ minden táján. Az internetkapcsolat biztosítja, hogy napi rendszerességgel végezzenek keresztpénzes, nemzetközi tranzakciókat. Itt jelenik meg a "kapitalizmus" kifejezés.

A kapitalizmus olyan rendszer, amelyben a gazdasági eloszlás és a termelés magánszemélyek tulajdonában van, hogy profitot gyűjtsön. A kapitalizmus a magántulajdon felé irányul, szemben a kormányzati tulajdonlással. A kapitalizmus a laissez faire kifejezéshez is vezet, amely szerint a piacok kormányzati ellenőrzése nem szükséges. A kapitalizmus a 16. század folyamán gazdasági rendszergé vált. A feudalizmus a nyugati országok domináns gazdasági rendjévé vált, és a 19. és 20. században más országok is elfogadták.

Most, hogyan kapcsolódnak a globalizmus és a kapitalizáció kifejezései? E két fogalom integrálásának helyes módja annak a kijelentése, hogy a globalizáció a kapitalizmust teremti meg. A szabadkereskedelmi korlátozások megszüntetése ösztönözte a magántulajdonban lévő intézmények virágzását. A globalizáció széles körben elterjedt népszerűsége a kapitalizmus számára fenntartó hatalmat biztosított.Ennek eredményeképpen sok olyan ország, amely korábban elutasította a kapitalizmust, lassan magába foglalja azt, mint a globalizáció alatt kialakult globális gazdaságba való beilleszkedés eszköze.

A globalizáció és a kapitalizmus mindig kéz a kézben jár, de nem cserélhetők. Ha a különböző nemzetgazdaságok egyetlen globális gazdaságba való egyesülésére és a szabad kereskedelem megjelenésére utalnának, akkor a globalizáció lenne a megfelelő kifejezés. Ezzel szemben, ha támogatnunk kell a magántulajdont az állami tulajdonban, akkor a kapitalizmusról van szó. Mindkét kifejezést mindig megfelelő környezetben kell használni.

Összegzés

A globalizáció és a kapitalizmus népszerű kifejezések a gazdaság leírásához.

A globalizáció egy általános kifejezés, amelyet sokféleképpen definiálhatunk, míg a kapitalizmusnak van egy konkrét definíciója.

1. A "globalizáció" kifejezést először az 1930-as években használták; azonban csak az 1960-as évek gazdasági kontextusában alkalmazták.
2. A globalizáció két fontos meghatározása létezik. Az első az Egyesült Nemzetek Szervezete volt, és a globalizációt szabad kereskedelemként határozza meg, amely magában foglalja a tőke, az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását szolgáló tarifák és egyéb akadályok megszüntetését.
3. A második definíciót a közgazdászok használják - a globalizációt a nemzetgazdaságok egy hatalmas nemzetközi gazdaságba való beolvasztásaként írják le a külföldi közvetlen befektetések, a migráció, a kereskedelem, a tőkeáramlás és a kereskedelem révén.
4. A kapitalizmus olyan rendszer, ahol a gazdasági eloszlás és a termelés magánszemélyek tulajdonában van, hogy profitot gyűjtsön. A kapitalizmus a magántulajdon felé irányul, szemben a kormányzati tulajdonlással.
5. A kapitalizmust a globalizáció ösztönzi. A két kifejezést azonban nem lehet kicserélni.