Különbség a hő és a vészhelyzeti hő között Különbség
Egy szabványos hőszivattyú használatakor a felhasználók gyakran találkoznak a hő- és a sürgősségi hő. Azok számára, akik ilyen berendezéseket működtetnek most, talán ismernie kell a kettő közötti különbséget, és nem vakon kell működnie az eszközön.
Mindkét rendszert ténylegesen az eszköz termosztátja vezérli. A tipikus hőszivattyú főállásánál lévő "hő" az a felelős, amely a külső levegőből a beltéri környezetbe történő átvitelért felelős. Ez a legkedvezőbb fűtési mód, és a legfontosabb fűtési szabályozónak tekinthető. Számos hőszivattyút állítunk be bizonyos termosztátok között, mondjuk 35-45 fokos fahéternek. Ez azt jelenti, hogy ezen a szinten hőnek kell maradnia, vagy pedig egy másik fűtési rendszer aktiválódik. Általában a kültéri levegő már önmagában is gazdag hőforrás. És a hőszivattyú használata hatékonyan fűthető az otthonában. Azonban a szivattyú termosztátja bekapcsol egy másik fűtőforrást további fűtéshez, ha a termosztát a beállított hőmérsékleti határérték alá esik.
Mint azt már említettük, amikor a hőszivattyú rendszer már nem képes a kívülről érkező hő átadására, egy másik rendszer "" a sürgősségi hőt fogja működtetni. Ez a hő sokkal költségesebbnek tekinthető. Azt is mondják, hogy kevésbé hatékony, szemben a fő vagy az elsődleges hő. A fűtőberendezés gyártójától függően a sürgősségi hőt néha rövidítik az EM-hőnek. Ezenkívül a vészhelyzeti hőben alkalmazott mechanizmus csak az elektromos ellenállási csíkok. Az űrfűtőtestektől vagy szalagok használatától függetlenül az elektromos ellenállás hője nyilvánvalóan drágább a nagyobb áramfelvételhez. Ez egy tartalék fűtés, amely elektromos kemencét használ. A termosztát szabályozása mellett az EM hő is kézzel aktiválható.1. A sürgősségi hő sokkal költséges, mint a rendszeres hő.
2. A sürgősségi hőt általában a kevésbé hatékony fűtési rendszernek tekintik, amely valószínűleg a hőszivattyú működtetésének költségeihez kapcsolódik.
