Különbség a hiperkonjugáció és a rezonancia között | Hyperconjugation vs Resonance
Kulcskülönbség - Hyperconjugation vs Resonance
A hyperconjugation és a rezonancia kétféleképpen stabilizálhatja a poliatom molekulákat vagy ionokat. E két folyamat követelményei eltérőek. Ha egy molekulának több rezonancia szerkezete is lehet, akkor a molekula rendelkezik rezonancia stabilizációval. De a hyperconjugáció szomszédos üres vagy részlegesen töltött p-orbitális vagy π-orbitális jelenlétében történik. Ez a kulcs különbség Hyperconjugation and Resonance
Mi a Hyperconjugation?
A szomszédos üres vagy részlegesen töltött p-orbitális vagy π-orbitális elektronok kölcsönhatása egy σ-kötésben (általában C-H vagy C-C kötések) a rendszer stabilitásának növelésével a kiterjesztett molekuláris orbitálisan eredményez. Ezt a stabilizációs interakciót "hyperconjugation" -nek nevezik. A valencia kötéselmélet szerint ez az interakció "kettős kötés nem kötési rezonancia".
Schreiner Hyperconjugation
Mi a rezonancia?
A rezonancia a delokalizált elektronok molekulában vagy polioionos ionban történő leírásának a módja, ha több kötődési mintát kifejező Lewis struktúrával rendelkezhet. Számos olyan hozzájáruló struktúra használható, amely ezeket a delokalizált elektronokat egy molekulában vagy egy ionban ábrázolja, és ezeket a struktúrákat rezonancia struktúráknak () nevezzük. Valamennyi hozzájuk tartozó struktúrát Lewis szerkezet segítségével ábrázolhatjuk számítható kovalens kötésekkel, az elektronpárt a kötésben lévő két atom között. Mivel számos Lewis-szerkezet használható a molekulaszerkezet képviseletére. A tényleges molekulaszerkezet az összes lehetséges Lewis-struktúra intermedierje. Ezt rezonancia hibrid -nek nevezzük. Valamennyi támogató struktúrában a magok ugyanabban a helyzetben vannak, de az elektronok eloszlása eltérő lehet.
Mi a különbség a Hyperconjugation és a Resonance között?
Hyperconjugation és rezonancia jellemzői
Hyperconjugation
A hyperconjugation befolyásolja a kötés hosszát, és a sigma kötések (σ kötések) rövidítéséhez vezet.
- -
| C-C kötés hossza | Indokolás | 1, 3-Butadiene |
| 1. 46 A | Normál konjugáció a két alkenilrész között. | metilacetilénnel |
| 1.46 A | Hiperkonjugáció az alkil- és alkinilrészek között | Metán |
| 1. 54 A | Ez egy telített szénhidrogén, amely nem tartalmaz hyperkonjugációt | A hyperconjugációval rendelkező molekulák magasabbak a képződés hőjének a kötési energiák összegéhez viszonyítva. De a kettős kötés hidrogénezésének hője kisebb, mint az etiléné. |
- A karbocations stabilitása a pozitív töltésű szénatomhoz kapcsolódó C-H kötések számától függ. A hyperconjugation stabilizáció nagyobb, ha sok C-H kötés kapcsolódik.
- )
3 C + > (CH 3 ) 2 CH + (CH 3 ) CH 2 + CH 3 + A relatív hyperconjugation ereje függ az izotóp típusától Hidrogén. A hidrogénnek nagyobb a szilárdsága, mint a Deuterium (D) és a Trícium (T). A tríciumnak a legkevésbé képes megmutatni a hiperkonjugációt. A C-T kötés> C-D kötés> C-H kötés megszüntetéséhez szükséges energia, ami megkönnyíti a H-hoz a hyperconjugációt. Rezonancia Több szerkezetet reprezentálnak a Lewis-struktúrák, de a tényleges struktúra ezen közreműködő struktúrák közbenső képessége, amelyet rezonancia-hibrid képvisel. A rezonancia szerkezetek nem izomerek. Ezek a rezonancia struktúrák csak az elektronok helyzetében különböznek, de nem a magok helyzetében.
- Minden Lewis-struktúra azonos számú valenciát és párosítatlan elektronokat tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy ugyanaz a töltés minden struktúrában.
A tényleges szerkezet alacsonyabb teljes potenciális energiával rendelkezik, mint a hozzájáruló struktúrák becsült értéke. Ezért a rezonancia hibridet tartalmazó molekulák / ionok extra stabilizálást biztosítanak a megfelelő molekula / ion számára.
- Referenciák:
- "Mi a Hyperconjugation? "- Kémia Tanszék, Calgary Egyetem
- Hyperconjugation - Wikipedia. org
- "4. fejezet: Alkoholok és alkil-halogenidek" - Kémia Tanszék, Calgary Egyetem
