A nem poláros és a poláris kovalens kötvények közötti különbség Különbség a

Nem Poláris és Poláris Kovalens kötések

A nem poláris és poláris kovalens kötések mind a polaritás három kategóriájához tartoznak, A kovalens kötések típusa mindhárom (ionos, poláris és nem poláris) kémiai kötésnek minősül, ahol létezik olyan erő (elektronegativitás), amely lehetővé teszi két különálló elem atomjainak vonzását, a lehetséges kovalens kötések száma az egyes elemek külső elektronhéjában lévő üres álláshelyek száma alapján határozzák meg.

-> 1 Néhány megfontolásra a polaritás vagy kötések három kategóriája ionkötés és kovalens kötés. A kovalens kötések két nem poláris és poláris kovalens kötést mutatnak két különböző és nem fémes elemben: mindkét osztályozás az elektronok eloszlásával és megosztásával, valamint a kapott elektronegativitással is foglalkozik.

Ha két elem kombinálódik, az elektronok egy része mindkettőből elemek átvihetők egymás között. Az elektronegativitás, vagy egy elemnek az a tulajdonsága, hogy vonzza és rögzítse a másik elem elektronját, elengedhetetlen a két elem közötti kötés jellegének meghatározásához. Az átvitel vagy a vonzás egyenlő megosztást vagy egyenlőtlen elektronosztást okozhat.

A poláris kovalens kötéseket olyan egyenlőtlen vagy egyenlőtlen atomok jellemzik, vagy az elektronok megosztása a két elektron között. Mindkét elem elektronegativitása különböző és nem egyenlő. A poláris kovalens kötés másik jellemzője, hogy az egyik oldalon egy negatív töltésű molekula és egy pozitív töltés van. A részleges töltés szintén meghatározza az adott kovalens kötést.

-3 ->

Az ilyen típusú kötésben lévő molekuláknak szintén van egy meghatározott tengelye (vagy tengelyei) részleges pozitív és részleges negatív. Másrészt a nem poláris kovalens kötések egyenlő vagy közel azonosak az elektronok megosztása vagy eloszlása ​​között. A nem poláris kovalens kötéseknek nincsenek meghatározott tengelyük vagy tengelyük a poláris kovalens kötésekhez képest.

Ha osztályozási skálaba helyezzük, akkor az ionos kötés (a fém és a nem fém közötti kötés) a leginkább elektronegativitást és polaritást eredményezi. Az ionos kötést követi a poláris kovalens kötés és végül a nem poláris kovalens kötés. A poláris kovalens kötés részlegesen ionosnak tekinthető, mivel még mindig polaritással rendelkezik. Eközben a nem poláris kovalens kötés ellentétes az ionos kötéssel. Mivel a nem poláris kovalens kötések elemei alig vannak lehetőség arra, hogy vonzzák vagy elhúzzák az elektronokat egy másik elemtől, kevés más lehetőség van arra, hogy más elektronokat vonzzanak egy másik elemből.

Összefoglaló:

1. A poláris és nem poláris kovalens kötések kétféle kötés. Mindketten a kötvények kategóriájába tartoznak, és ionos kötést is tartalmaznak.

2. A kovalens kötések (nem poláris és poláris) nem fémes elemek formájában keletkező kötéseknek vannak osztályozva, míg az ionos kötések fémes elemek és nemfém elemek kombinációjában fordulnak elő.

3. A poláris kovalens kötésekkel és a nem kovalens kötésekkel kapcsolatos fogalmak egy része elektronegativitás (vagy annak mérése, hogy két elem osztozik-e vagy osztozik-e az elektronokon belül egymás között) és a polaritás.

4. A poláris kovalens kötéseket úgy jellemezzük, hogy az elemek egyenlőtlen eloszlása ​​két elemből áll. Megtartják továbbá a pozitív és negatív pólust, amely lehetővé teszi bizonyos elektronegativitásukat. Másrészt a nem poláris kovalens kötéseket úgy írják le, hogy olyan elektronok vannak, amelyek hasonlóak vagy közel azonosak az elektronok számában. Ez a tulajdonság azt jelenti, hogy ezek nem egy vagy több elektronegativitást mutatnak.

5. A poláris kovalens kötéseknek meghatározott tengelye vagy tengelye van, míg a nem poláris kovalens kötéseknek nincs ilyen sajátossága.

6. A poláris kovalens kötéseknek töltésük van (mind a pozitív, mind a negatív pólusoktól), míg a nem poláros kovalens kötéseknek nincs a töltése.