A csapadék és a csapadékösszeg közötti különbség

Anonim

Csapadék vs. Co-csapadék

Az analitikai kémiában a csapadék fontos technika a vegyület / anyagot a megoldásból. Az oldhatatlanság, a tisztaság, a könnyű szűrés, az atmoszferikus anyagokkal szembeni reaktivitás néhány csapadék fontos jellemzője, amely lehetővé teszi analitikai célokra történő felhasználását.

-1 ->

Csapadék

A csapadék szilárd anyag, amely oldatban lévő részecskékből áll. Néha a szilárd anyagok az oldat kémiai reakciójának eredménye. Ezek a szilárd részecskék sűrűségük miatt leülepednek, és csapadékként ismeretesek. Centrifugáláskor a kapott csapadékot pelletként is ismerik. A csapadék feletti oldat felülúszója. A csapadék részecskemérete időről-időre változik. A kolloid szuszpenziók olyan apró részecskéket tartalmaznak, amelyek nem ülepednek, és nem szûrhetõk könnyen. A kristályok könnyen szűrhetők, és nagyobb méretűek.

Bár sok tudós kutatott a csapadékképződés mechanizmusáról, a folyamat még nem értette meg teljesen. Megállapítottuk azonban, hogy a csapadék részecskeméretét befolyásolja a csapadék oldhatósága, hőmérséklete, reaktáns koncentrációja és a reakciósebességek aránya. A csapadék képződik kétféle módon; nukleációval és részecske növekedéssel. A nukleálásnál néhány ion, atom vagy molekula összejön, és így stabil szilárd anyagot képez. Ezek a kis szilárd anyagok magok. Gyakran előfordul, hogy ezek a magok a felfüggesztett szilárd szennyeződések felületén alakulnak ki. Ha ez a mag tovább az ionok, atomok vagy molekulák hatásának vannak kitéve, akkor a részecske további nukleáció vagy további növekedése megtörténhet. Ha a nukleáció folytatódik, nagyszámú apró részecskéket tartalmazó csapadék keletkezik. Ezzel szemben, ha a növekedés uralkodik, kisebb mennyiségű nagyobb részecskéket állítanak elő. A növekvő relatív szuper telítettséggel nő a nucleáció sebessége. Normális esetben a kicsapási reakciók lassúak. Ezért, ha egy kicsapó reagens lassan hozzáadódik egy analit oldatához, akkor szuper telítettség alakulhat ki. (A túltelített oldat instabil oldat, amely nagyobb oldott koncentrációt tartalmaz, mint telített oldat.)

- Co-precipitáció

"Co-precipitáció olyan eljárás, amelyben a normálisan oldódó vegyületeket csapadékból választjuk ki az oldatból. "A felület-adszorpciónak, a kevert kristályképződésnek, az elzáródásnak és a mechanikus befogadásnak négy típusa van. Felszíni adszorpció történik nagyobb felületű csapadék esetén. Különösen koagulált kolloidok szennyezik ezt a módszert.A vegyes kristályképződésben a kristályrács egyik ionját egy másik ion váltja fel. A felületadszorpció és a kevert kristályképzés egyensúlyi folyamatok, míg a másik kettő kinetikus jelenség. Amikor egy kristály gyorsan növekszik, a szennyeződés csapdába ejtheti a növekvő kristályt, és ez az elzáródás. A mechanikus behatolás olyan mechanizmus, amelynél a kristályok belsejében valamilyen mennyiségű oldat csapódik le. Ez akkor történik, ha két növekvő kristály közel van egymáshoz, hogy együtt növekedjenek.

Mi a különbség a csapadék és a csapadékcsapás között?

• Csapadék az oldhatatlan részecskék kioldódása az oldatból. A ko-kicsapatás olyan eljárás, amelyben a szokásos módon oldódó vegyületeket csapadékból csapadékban oldjuk.

• Csapadékban a szokásos oldhatatlan vegyületek kicsapódnak. Az együttes kicsapásban azonban általában oldható vegyületeket csapnak ki.

• A csapadékcsapás szennyezőanyagokat tartalmaz a csapadékban, míg a kicsapódás tiszta és szennyezett csapadékot eredményezhet.