Különbség a tartalék és a céltartalék között: tartalékok és céltartalékok

vs Provision

A tartalékok és tartalékok fontos elemei a számvitelnek. A tartalékokat pozitívnak tekintik, mivel növelik a vállalat nyereségességét, és fel lehet használni a váratlan jövőbeli veszteségek biztosítására, a részvényesek közötti elosztásra vagy az üzletbe történő újbóli befektetésre. A céltartalékok ugyanakkor rendelkeznek a veszteségekről, költségekről, kötelezettségekről vagy kimerültségről az ismert és várható eszközökben. A cikk világos magyarázatokat és példákat mutat be a tartalékokról és tartalékokról, és rávilágít arra, hogy ezek teljesen eltérőek egymásra.

Fenntartások

A tartalék az a pénzmennyiség, amely a rendelkezések után maradt, és az egyéb költségek csökkentek. A tartalékok olyan további források, amelyeket a költségelemzés alapján fedeztek fel, és hozzáadták a vállalat nyereségszámához. A két tartalék típusa tõke tartalék és bevételi tartalék. Míg a tõke tartalékai, mint például a részvénytörlesztés, a tõke visszavásárlási tartalékai és az eszközátértékelési tartalékok nem oszlanak el, a bevételi tartalékok, például a megtartott bevételek és az általános tartalékok a társaság tulajdonosai és részvényesei között oszthatók meg. Alternatív megoldásként a megmaradt bevételeket újrabefektethetjük az üzletben fejlesztési céllal. A tõke tartalékok az eszköz átértékelési többleteiből, a részvénytranzakcióból, a külföldi deviza átértékelésbõl, a számviteli kiigazításokból származhatnak.

Céltartalékok

A céltartalék olyan tartalék, amelyet az eszközök esetleges értékcsökkenésének fedezésére tartanak fenn, biztosítva a kötelezettségek, ráfordítások és veszteségek fedezését, mint pl. Rendelkezéseket általában a várt veszteségekre tartanak fenn. A céltartalék biztosítási kötvényt jelent, amennyiben az előre látható veszteség megvalósul. Például a rosszhiszeműségekre vonatkozó tartalékokat akkor tartják fenn, ha az adósok nem tudják visszafizetni a kölcsönbe adott pénzeszközöket.

A tartalékokat negatívnak tekintik, mivel csökkentik a jövedelmet úgy, hogy az adott jövedelem egy részét a várható veszteségre vonatkozó rendelkezésként hozzák meg. Példák az egyéb típusú tartalékokra: a nyugdíjazási juttatások, a társasági átszervezés, a termékvisszatérítés, a sérült áruk és készletek biztosítása stb. Miatt felmerülő veszteségekre vonatkozó rendelkezések.

Mi a különbség a tartalékok és a céltartalékok között?

A tartalékok és tartalékok egyaránt fontos szerepet játszanak a számvitelben. Míg a céltartalékokat általánosságban negatívnak tekintik, mivel csökkentik a jövedelmi szinteket, a tartalékok pozitívnak és magasabb nyereséget eredményeznek. A tartalék létrehozásának legfőbb oka, hogy képes legyen kielégíteni minden olyan ismeretlen veszteséget, amely a jövőben előfordulhat.Ezzel szemben a rendelkezés létrehozásának legfőbb oka az ismert és várható veszteségek biztosítása. Egy másik különbség a kettő között az, hogy tartalékot csak akkor lehet létrehozni, ha a vállalat nyereséges. Azonban a rendelkezéseket függetlenül attól, hogy a vállalat nyereséggel vagy veszteséggel rendelkezik-e.

Összefoglaló:

Rezidensek és céltartalékok

• Miközben a céltartalékokat általánosságban negatívnak tekintik, mivel csökkentik a jövedelem szintjét, a tartalékok pozitívnak tekinthetők, mivel növelik a vállalat nyereségességét, és felhasználhatók a váratlan jövő biztosítására a veszteségek, a részvényesek közötti elosztás vagy az üzletbe történő újbóli befektetés.

• A rendelkezések rendelkeznek a veszteségekről, költségekről, kötelezettségekről vagy kimerültségről az ismert és várható eszközökben.

• A tartalék létrehozásának legfőbb oka, hogy képes legyen megfelelni a jövőben esetleg előforduló ismeretlen veszteségeknek. Ezzel szemben a rendelkezés létrehozásának legfőbb oka az ismert és várható veszteségek biztosítása.

• Tartalékot csak akkor lehet létrehozni, ha a vállalat nyereséges, de a rendelkezéseket függetlenül attól, hogy a vállalat nyereséget vagy veszteséget eredményez-e.