Különbség a felületi feszültség és a határfelületi feszültség között

Felületi feszítés vs határfelületi feszültség

miatt következik be. Mind a felületi feszültség, mind a határfeszültség a folyadékokon alapuló hatás. Mindkét effektus a folyadék vagy oldatok molekulái közötti egyensúlyhiányos intermolekuláris erők következménye. Ezek a hatások a mindennapi életben sokféle esemény formájában figyelhetők meg, mint pl. Cseppek kialakulása, folyadékok keveredése, kapilláris hatás, szappanbuborékok és borok könnyítése, sőt a vízszárny lebegése is. Mindkét cselekvés fontos szerepet játszik napi tevékenységeinkben anélkül, hogy tudnánk, hogy léteznek. Például, nem lenne képes keverni egy emulziós keveréket, ha nem ezekre az elméletekre.

Felületi feszültség

Tekintsünk olyan folyadékot, amely homogén. A folyadék központi részeiben lévő molekulák pontosan ugyanolyan erővel rendelkeznek, mint minden oldalon. A környező molekulák a központi molekulát egyenletesen húzzák minden irányba. Most vegyünk egy felületmolekulát. A folyadék felé csak erők járnak. A levegő-folyadék ragasztó ereje még csaknem nem is erős, mivel a folyadék-folyadék kohezív erők. Tehát a felszíni molekulák a folyadék középpontjához vonzódnak, és egy tömör molekulaméretet hoznak létre. A molekulák ezen felületi rétege vékony filmként hat a folyadékra. Ha a vízlépcső valós példáját vesszük, akkor ezt a vékony filmet használja fel a víz felszínére. Ez a réteg lecsúszik. Ha nem ez a réteg, akkor azonnal belefullad. A felszíni feszültség a felületen párhuzamos erő, amely a felületen rajzolt egységhosszú vonalra merőleges. A felületi feszültség egysége Nm-1. A felületi feszültséget az egységnyi területre vonatkozó energia is meghatározza. Ez a felületi feszültséget is biztosítja az új Jm-2 egységeknek.

Függőleges feszültség

A határfelületi feszültséget csak a nem elegyedő folyadékok meghatározzák. Amint azt a név is jelzi, a két nem elegyedő folyadék felületére vonatkozik. Ugyanez a felszíni feszültség elmélete is érvényes erre. Az egyetlen különbség a határfelületi feszültség és a felületi feszültség között a folyadék-folyadék interfész a folyadék-levegő interfész helyett. A határfelületi feszültséget használhatjuk a két folyadék összeférhetetlenségének leírására. Tekintsük a folyadékok közötti felületet. Az első felületen lévő molekulák hatással vannak az első folyadékra és a második folyadék felületi molekuláiról, és fordítva. Ha a felületi molekulák az első folyadékból (kohéziós erők) egyenlő erővel bírnak a második felületből (ragasztóerő), akkor ez a két folyadék összekeveredik. Ha ezek az erők egyenlőtlenek, akkor ezek a folyadékok nem keverednek egymással.

--3 ->

A felületi feszültség és a határfeszültség közötti különbség

A két fő közötti különbség az a hely, ahol ez megtörténik. A felületi feszültség egyetlen folyadékfelületre van definiálva, míg a határfeszültség két nem elegyedő folyadék felületén van meghatározva. A felületi feszültség valójában a határfelületi feszültség származtatása, ahol a második felületből származó erő elhanyagolható vagy nulla.