Különbség TDD és TDMA között A különbség
TDD vs TDMA
TDD és TDMA két olyan technológia, amelyek a rendelkezésre álló sávszélesség maximalizálására szolgálnak. A TDD az időosztásos duplexezésre utal, míg a TDMA Time Division többszörös hozzáférésről szól. Mindkét technológia időosztást alkalmaz a partíciók rendelkezésre álló sávszélességének felosztására. A TDD és a TDMA közötti különbség a fő cél. A TDD olyan duplex nyomtatási technológia, amelynek célja ugyanazon frekvencia használata, hogy folyamatos információáramlást biztosítson mindkét irányban. A TDMA viszont multiplexelési technológia. Fő célja, hogy több jelet egy csatornába egyesítsen. Ezt mobiltelefonos alkalmazásokban használják, ahol több száz mobilegység csatlakoztatható egyetlen bázisállomáshoz.
A TDD és a TDMA közötti egyik megkülönböztető tényező az általuk használt keretek hossza. A TDMA rögzített hosszúságú kereteket használ, amelyeket ezután a csatornához használó egyes jelekhez rendelnek. Mindegyik keret csak meghatározott mennyiségű adatot tartalmazhat, így egy jelnek több adat szükséges lehet. Ezzel szemben a TDD nem használ rögzített kerethosszúságot, és a körülményektől függően változhat. Ha a lefelé irányuló forgalom jelentősen meghaladja a felfelé irányuló forgalmat, akkor az előbbihez nagyobb időkeretet kapnak, és az utóbbiak időbeli korlátozása csökken. A TDMA-ban, ha a jel többszörös időkeretet igényel, akkor annyit tud szerezni, amennyire szüksége van. De az időkeretek nem lehetnek szekvenciális jellegűek, mivel más jelek megragadhatják a következő képkockákat.
A TDMA egy olyan technológia, amelyet ma is használnak, elsősorban a mobiltelefon-kommunikációs iparban, ahol több telefon nagyon korlátozott sávszélességet használ. A TDD egy meglehetősen régi koncepció, amely még ma is alkalmazható. Annak ellenére, hogy már nem használják, a TDD alapja néhány olyan technológia, amelyet a modern technológiákban használnak, mint például az UMTS és a WiMax.
Az időosztás egy nagyon széles koncepció, amelyet számos technológia alkalmaz. Ez biztosítja a legjobb partícionálási szintet, ha a rendelkezésre álló frekvenciatartomány nem igazán megfelelő a befogadók számára. Az időelosztást olyan technológiákkal együtt is használják, mint a frekvenciaosztás, hogy tovább növeljék a partícionálást.
- <->Összegzés:
- A TDD a visszatérő jelre fókuszál, míg a TDMA aggódik több jel
- A TDMA rögzített kerethosszúságú, míg a TDD
- A TDMA még ma is használatban van míg a TDD csak más technológiák alapjául szolgál
