A hullámok, az árapályok és az áramok közötti különbség A különbség
A hullámok, az árapályok és az áramlatok három olyan természeti jelenség, amelyek a vízen és természetüknél fogva hasonló természetűek, nem ugyanazok. Míg mindhárom a víztestekhez kapcsolódik, azok okai, intenzitása és gyakorisága alapján különböznek egymástól [1]. Egy másik gyakori tévhit, hogy bár ezek a jelenségek tudják, hogy a tengert vezetik, maga az óceán nem felelős a hullámok, az árapályok és az áramlatok generálásáért. A hullámokat például a szél hatása befolyásolja az óceán felszínén, miközben az áramlatokat az egyenlítőtől és a hűvösebb pólusoktól származó nap hője befolyásolja. Az árapályt viszont a hold és a nap gravitációs ereje okozza. Mindhárom a mozgó és a potenciális energia valamilyen formáját tartalmazza, és az enyhe változások sokkal nagyobb downstream hatásokhoz vezethetnek, amelyek hatással vannak a közeli közösségekre és a szabadidős felhasználókra.
Hullámok
A hullámok olyan vízmozgásnak minősülnek, amely a víztestek felszínein, például az óceánokon, a tengereken, a tavakon és a folyókon történik. Bár a két hullám nem azonos, közös jellemzőkkel rendelkeznek, mint például a mérhető magassággal, amely úgy van definiálva, mint a gerince és a vályú közötti távolság.
Mi befolyásolja a hullámokat?
Általában olyan szélek jönnek létre, amelyek az energia átadják a vizet, amikor felrobbantják őket. Ennek eredményeképpen kis hullámmozgások keletkeznek [1]. Ezek a hullámok később növekedni tudnak a méretben, a hosszúságban és a sebességben ahhoz, hogy a hullámokat ismerjük. Ezek a hullámok általánosan óceáni felszíni hullámokként is ismertek, mivel a víz felszínén áthaladó szél által termeltek [3]. A hullámokat általában számos tényező befolyásolja, mint például a szélsebesség, az időtartam és a távolság. A környező területek szélességét és a víz testének mélységét is befolyásolja. Ahogy a szél leereszkedik, így a hullám magassága csökken, és bár bizonyos hullámok kicsiek és finomabbak, ha a feltételek megfelelőek, legfeljebb 90 láb hullámok alakulhatnak ki. Erőteljes hullámok, például szökőár vagy szökőár alakulhat ki földrengések, földcsuszamlások vagy vulkánkitörések következtében.
- <->A hullámhosszak típusai
A hullámhosszú hullámok, mint például a kapilláris hullámok, a hullámok, a tengerek és a hullámok számos különböző formájúak és méretűek, például kis hullámok vagy nagy olyan duzzadt, amely hosszú távon haladhat. A hullám nagysága és alakja is felfedheti annak eredetét. A kicsi és szaggatott hullám valószínűleg helyi eredetű volt egy vihar miatt, míg a nagy hullámokkal rendelkező hullámok túl messzire, esetleg egy másik féltekére utalnak. A hullám nagyságát általában az a távolság határozza meg, amelyet a szél fúj a nyitott víz felett, a szél fújja a szél sebességét és a szélsebességet.Minél nagyobb a fenti paraméterek, annál nagyobb a hullám.
Az árapályok a centrifugális erő és a Föld, a Hold és a Nap közötti gravitációs vonzódás következtében keletkeznek, és gyakran jellemzik a hosszabb időtartamú vízmozgásokat [1]. Ez a víz emelkedése és esése, vagy inkább a csúcsok és a vályúk közötti különbség, az árapályként definiálják.Mi befolyásolja az árapályokat?
A Föld forgása a Hold gravitációs erejével együtt a vizet a hold felé húzza. Ez a víz emelkedéséhez vezet. Ahogy a hold a Föld körül forog, a területek, amelyek ezt a húzást tapasztalják, az úgynevezett "magas dagályként" fog alakulni, míg más területek nem érzik ezt a húzást. Hasonló hatás származik a nap következtében, de ez a húzás nem olyan erős, mert a nap távolabb van a Földtől [3]. Az árvizek többnyire a mély óceáni térségekben fordulnak elő, és számos tényező befolyásolja, mint például a nap és a hold összehangolása, az árapálymozgások és a partvonal alakja.
Az árapály típusai
Az árapályokat a magas és az alacsony dagályok számának, valamint a viszonylagos magasságoknak megfelelően kategorizálják, és mint ilyenek fél napi, napi vagy vegyesnek minősíthetők. A magas árapályokat úgy definiálják, mint amikor a hullámcsúcs eléri a tengerpartot, míg az alacsony hullámok, amikor a hullám völgye eléri a partot. A félidős dagályok 2 csúcsot és 2 mélységet tapasztalnak 24 órás és 50 percenként. A napközbeni árapályok egy magas és egy alacsony szintet tapasztalnak, miközben a vegyes félidézi dagály 2 csúcsot és 2 mélységet tapasztal 24 óránként és 50 percenként.
Áramok
A nagy mennyiségű víz, amely egy meghatározott irányban halad egyik helyről a másikra, áramként ismeretes. Ezek olyan nyílt víztesteken fordulnak elő, mint az óceánok, és általában csomóban vagy méterben méri másodpercenként.
Mi befolyásolja az áramlatokat?
Az óceáni áramokat közvetlenül befolyásolják három fő tényező. Ezek a hullám-, szél- és termohalin-keringés növekedése és bukása [4]. Az árapály felemelkedése és bukása szintén hatással van az óceáni áramlatokra, vagy akár a part közelében, akár öblökben és folyótorkolatokban. Ezeket az árapályáramok ismerik, és az egyetlen olyan típusú áram, amely szabályos mintán változik, és amelynek változásai előre jelezhetők [2]. A szelek tudják, hogy az óceán felszínén vagy közelükön áramlik, és helyi vagy globális szinten befolyásolhatják a vízmozgásokat. A hőmérséklet szintén fontos tényező az áramlatok tekintetében. A pólusok közelében lévő víztestek hidegek, míg az egyenlítő közelében lévő víz melegebb, és ezek a hőmérsékleti különbségek fontos szerepet játszanak az áramok kialakulásában. Hidegvízáramok fordulnak elő, mivel a pólusok közelében lévő hideg víz elsüllyed és az egyenlítő felé mozog, miközben a melegvízáramok kifelé haladnak az egyenlítőtől a felszín felé a pólusok felé, annak érdekében, hogy lecseréljék a süllyedő vizet. Ez a meleg- és hidegvíz keveredése áramot okoz, és a félgömbről a félgömbre a földgömbön keresztül mozognak, ezáltal segítik az oxigénellátást a víztestekkel [5].
A hőmérséklet, a sűrűség és a sótartalom különbségeit gyakran termohalin keringésnek nevezik. A vízsűrűség (hőmérséklet) és a sótartalom (halin) közötti különbségek a folyadékáramlás változását is okozzák. Ezek a termohalin-keringési változások az óceán különböző részein fordulnak elő, és mind mély, mind pedig sekély óceáni szinten fordulhatnak elő, és hosszú ideig tartóak vagy átmenetiek [2]. Az áramlatokat befolyásoló további tényezők közé tartozik az esővíz és az óceán fenekének topográfiája. Az óceán topográfiáját az alján lévő lejtők, gerincek és völgyek befolyásolják, amelyek viszont hatással lehetnek az áramlatok irányára.
Áramfajták
Ezek az áramok tudják, hogy befolyásolják a Föld éghajlatát azáltal, hogy az egyenlítőtől meleg vizet vezetnek és a hideg vizeket a pólusok a föld körül. Például a Meleg-öbölben folyó áramlásról ismert, hogy enyhébb időjárás érkezik Norvégiába, szemben a New York-tal, amely még messzebb van [6]. Vannak különböző áramlatok, mint például: 1) felszíni áramok, amelyekre a szélminták általában 300 m mélységig terjednek, és 2) a világ óceáni áramai, mint például a Meleg-öböl Folyamata, valamint az El Nino-áramok.
Következtetés
Az árapályok, hullámok és áramlatok teljesen más. Különböző körülmények között alakulnak ki, és különböző tényezők befolyásolják. A hullámok valamivel jobban észrevehetők, mint az árapályok és az áramlatok, miközben a tengerparton gyakran láthatók a hullámok. A hullámok, az árapályok és az áramlások közötti különbségek megértése elengedhetetlen, mivel nemcsak a navigációt segíti elő, hanem segít az embereknek megjósolni és mérni. Ezen információk megszerzése hasznos, mivel lehetővé teszi az egyének számára, hogy biztonságosan irányítsák a rakományhajókat, meghatározzák az olajszennyezés mértékét és a legjobb halászterületeket, lehetővé teszik a szökőár követését és segítséget nyújtanak a környezeti helyreállítási tevékenységekben.
1. táblázat:
hullámok
