Különbségek Pakistan és Afganisztán között A különbség
Bevezetés
Pakisztán és Afganisztán két szomszédos szuverén iszlám állam, amely Dél-Ázsiában található. A két ország egy 2430 km-es határral rendelkezik. Afganisztán déli és keleti szélein. 1947 előtt Pakisztán a világi India szerves része volt. 1947 augusztusában India függetlenné vált a brit uralkodástól, és később az ország vallási vonalon oszlott meg, és az iszlám pakisztán született. Muhammad Ali Jinna, aki az iszlám pakisztáni igényt fejezi ki, "pakisztáni atyjának" nevezik. Másrészt afganisztáni politikai története a XVIII. Századból származik. A Hotaki és a Durrani dinasztiák Afganisztán népének jóléte érdekében dolgoztunk. A durrani dinasztia Ahmad Shah király afganisztáni apjának számít. Pakisztán és Afganisztán számos puccsot tanúi, és mindkét országot pusztította az iszlám terrorizmus és a polgárháború.
A különbségeket a két ország között különböző paraméterek szerint soroljuk fel.
1. Földrajzi
Pakisztán Dél-Ázsiában helyezkedik el, 180 millió lakossal, ez a világ 6. legnépesebb országa, és Indonéziát követően a második legnépesebb iszlám ország. 796095 négyzetkilométerrel. a foglalkozás alatt lévő terület, a világ 36. legnagyobb országa. Pakisztán szomszédai India keletre, nyugat Afganisztán, Irán délkeletre, és Kína északkeletre.
- Afganisztán másfelől Pakisztán dél felé fekszik, Tádzsikisztán északkeletre, Üzbegisztánra és Türkmenisztánra északra. Afganisztán teljes területe kb. 252000 négyzetkilométer Km., és ez a világ 41. legnagyobb országa. Afganisztán népessége mintegy 31 millió, ami a világ 42. legnépesebb lakóhelye.2. Politikai
Pakisztán India vagy Hindustan szerves részét képezte 1947 előtt, és hindu, muszlim és szikh uralkodóként, a Hindustan részeként időről időre uralkodott. 1947-ben, amelyet a britek kényszerítettek, és néhány első rangú hindu és muszlim politikai vezetőt kezdeményezett, az ország vallási vonalra oszlott, bár véres vérfürdő után és az iszlám pakisztán született. A születés óta az ország politikai témája az "Indiával szembeni ellenszenv", amelyet az ország három politikai pillére táplált: a hadsereg, a politikai pártok és az iszlám fundamentalisták. Az egymást követő katonai összecsapások, az indiai háborúk és az állami és nem állami szereplők által támogatott terrorizmus az országot politikai és gazdasági szempontból olyannyira pusztította el, hogy az 1980-as években az ország a csőd szélén állt, és csak Amerika és más szövetségesek.Az ország még mindig politikai instabilitással szembesül, annak ellenére, hogy demokratikusan megválasztott kormány. Afganisztánnal ellentétben, Pakisztánban a hadsereg a legerősebb politikai szereplő, és szinte minden kérdésben felhívja a lövéseket.
3. Kulturális
Pakisztán örökölte a gazdag indiai klasszikusok, mint Khayal, Thungri, Dadra, Ghazal és Qawali erős gyökereit, és számos tehetséges zenészt produkált. A nemzetközileg elismert urdui költészet gyökeret talál Pakisztánban. A pakisztáni népek hindi és urdui szintézisben beszélnek. Másrészt Afganisztánnak van a perzsa költészet gazdag öröksége, és az őslakos énekes és hangszeres népzene. Afganisztán domináns nyelve a Pushtun. A pakisztáni zene és művészet messze megelőzi az afgán kollégáját.
4. Mezőgazdasági
Pakisztán időjárási mintázata és földminősége mezőgazdaságilag kedvező, ezért Pakisztán mezőgazdaságilag gazdag ország, jelentős ételzsírok előállításával, különösen cukorral, búzával és rizszel. Természetesen olyan agrotermékeket is termel, mint a gumi és a gyógynövények. Az időjárás Afganisztánban viszont nem mezőgazdaságilag barátságos, több mint Afganisztánnak túl sok a kopár földje, ami a mezőgazdaságot nehezebbé teszi. Azonban Afganisztán híres száraz gyümölcsök, például sárgabarack, datolya és más gyümölcsök előállítására, nevezetesen dinnye, szőlő és gránátalma. Meg kell jegyezni, hogy Afganisztán a világ legnagyobb ópiumtermelője.
Gazdaságos
Pakisztán félig iparosodott ország, amely nagymértékben fejlődik. Az iparosodott városi ágazatok együtt léteznek a kevésbé fejlett területekkel. 2011-től Pakisztán névleges GDP-je 202 milliárd dollár volt, az egy főre jutó nominális GDP 1197 dollár volt, a vásárlóerő paritás (PPP) pedig 486 USA dollár volt. 6 milliárd, illetve 2851 dollár. Az inflációs ráta Pakisztánban a 2010-11-es pénzügyi évben 14,1% volt. Pakisztán a mezőgazdasági és az ipari gazdaság átmenetét látja, és a mezőgazdaság ma már csak a GDP 21,2% -át teszi ki. A pakisztáni munkanélküliségi ráta körülbelül 12%.
Afganisztán másrészről a világ egyik legszegényebb országa. Az afgán gazdaság hosszú ideje eléggé zárt a kereskedelemben a törzsek és a közösségek között. A hosszadalmas instabilitás miatt nem érkezett külföldi befektetés. 2013-tól Afganisztán GDP-je 45 USD. 3 milliárd, az egy főre eső GDP pedig 1100 dollár. A munkanélküliségi ráta az ország mintegy 45%, és mintegy 50% -a él szegénységi küszöb alatt.Azonban Afganisztán kormánya keményen dolgozik az IMF, az ADB, India és más nyugati országok aktív támogatásával a gazdasági fellendülés kísérletében. A donorok 50 milliárd dolláros támogatási csomagot kezdeményeztek, amely várhatóan az afganisztáni gazdasági növekedés vetőmagját vetíti.
Összefoglaló
