Különbség a bolsevikok és a szovjetek között A különbség

Anonim

Bevezetés:

A bolsevik szó szerint többnyire oroszul uralkodó volt, az orosz Szociáldemokrata Munkáspárt domináns frakciója volt. A bolsevikok, amelyeket Vladimir Lenin 1905-ben alapított, Oroszországban 1917-ben hatalomra kerültek a híres "októberi forradalom" alatt, és létrehozta a Szovjetunió legfőbb konstrukciójú Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot. A párt végül a Szovjetunió Kommunista Pártja lett. A pártmunkásokat a demokratikus centralizmus elve, a kommunista pártstruktúra legfontosabb témája szabályozta.

A pre-forradalmi Oroszországban a "szovjet" kifejezés egy helyi forradalmi tanácsra hivatkozott, és a Szovjetunió létrehozása után a kifejezés helyi, regionális és állami szinten megválasztott testet jelentett.

Különbségek:

1. 1914 előtt az orosz parasztok széles körben elterjedt elégedetlensége volt a magas földbérlet miatt, valamint a munkások körében a hosszadalmas depresszió és a gazdaság munkanélkülisége miatt. A cári rezsim rendkívül népszerűtlenül alakult antidemokratikus és elnyomó működésének köszönhetően. Ezek szolgálták az orosz Szociáldemokrata Pártnak szánt takarmányt, amelynek része a bolsevikok. Késõbb a bolsevikok elváltak a szülõpartortól, hogy vállalják saját manifesztumukat.

2. A szovjetek a nem erőszakos mozgalomban a változás eszközeként hittek, és hangsúlyozták a kapitalista fejlődést és a demokratikus kormány kialakulását. Másrészt a lencsini bolsevikok az illegális szervezetekben és a fegyveres küzdelemben idealizáltak, mint a végső eszköz a változás eléréséhez.

3. A szovjetek ideológiája agrár struktúrájú társadalom volt, ahol a parasztok a földterület tulajdonosai lennének, és a társadalom falu község formájában lenne. Másrészt a bolsevikok álmodották és szaporították a szocializmus ipari formáját, ahol a munkástanács a Legfelsőbb Szovjet alkotja. A szovjet forradalmárok végül két részre oszlanak, jobbra SR és bal SR. A jobboldali SR a szocializmus koncepciójában közel állt a menshevikhez, és a bal oldali SR a bolsevikokhoz közeledett, és 1917-ben az első bolsevik vezette kommunista kormány részévé vált, amelyben Trockijot választották elnökké.

4. A szovjetek azzal érveltek, hogy az oroszországi szocializmus azonnali telepítésére irányuló kísérlet gyümölcsöző lenne, mivel a munkásosztály a nehézségekkel szembesülne. De a polgárháború kitörése és elterjedése kényszerítette a bolsevikokat, hogy az oroszországi szocializmus útját lépjenek fel.

5. 1914-ben Oroszország elleni háborút Németország ellen támogatta a szovjetek. A bolsevikok nemcsak elítélték és ellenezték a kormányt, hanem Nagy-Britannia Szocialista Pártja segítségére voltak, hogy bemutassák a szovjet háborús döntést.

6. A szovjet forradalmárok mozgása és izgatottsága szétszóródott, inkoherens és néha önellentmondásos, míg a bolsevikok nagyobb koherenciát, fenntarthatóságot és elszántságot mutattak izgalmukban.

7. A forradalmi szovjetek sohasem gyengítették az alulteljesített osztály érdekeit, míg a bolsevikok a munkásosztály érdekeit a forradalom módszertana alávetették.

8. A bolsevikok fegyelmezett, radikális és szakmai tagokat támogattak, míg a szovjet forradalmárok tömegalapú liberális pártra helyezték a hangsúlyt.

9. Lenin szerint a proletariáknak a cári rezsim ellen kell vezetnie a mozgalmat, és meg kell teremteni a proletariátus diktatúráját. A menshevikek és a szovjetek elvetették az elméletet, és azzal érveltek, hogy az elmaradott államról a diktatúra felé való közvetlen átmenet nem volt lehetséges, és hogy egy burzsoá osztályt kell létrehozni.

10. Hatalom alatt a bolsevikok Lenin irányítása alatt a munkavállalók hatalmát állami hatalmon belül helyezik el. Az ipari dolgozókat katonai fegyelemnek vetették alá, a munkaerőkönyvet vezették be, és a munkaerő-elhagyás bűncselekménynek minősült. Mensevics ellenezte ezt a lépést, és azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy a forradalom valóban polgári, a munkavállalókat és a szakszervezeteket szabadon kell hagyni az állami ellenőrzéstől.

11. 1922-ben, a polgárháború végével a bolsevik vezette kormány ösztönözte az állami kontrollált kapitalizmust. Minden nagy iparág közvetlen állami ellenőrzés alatt áll, a kisebb iparágakat és a mezőgazdaságot szövetkezeti alapon működtetik. A szocialisták határozottan ellenezték ezt a mozgalmat, azzal érvelve, hogy a szocialista társadalomnak mentesnek kell lennie minden kapitalista elemtől.

Összefoglaló:

1. A bolsevikok a szovjetek részei voltak, akik később megosztották saját manifesztusaikat.

2. A bolsevikok fegyveres küzdelemben hittek, míg a szovjetek nem erőszakos eszközökben hittek.

3. A bolsevikiek a szocializmus szellemiségét szaporították, de a szovjetek a szocializmus agráriumában hittek.

4. A szovjetek a társadalom zökkenőmentes átalakulásában hittek, a bolsevikok az azonnali átmenetre helyezték a hangsúlyt.

5. A bolsevikok mozgása szervesebb volt, mint a szovjet forradalmároké.

6. 1944-ben Oroszország elleni német háborút a szovjetek támogatták, de a bolsevikokkal szemben.

7. A szovjetektől eltérően a bolsevikok nagyobb hangsúlyt fektettek a forradalom módszertanára, mint a proletariák érdeke.

8. A bolsevikok kedvelték a radikális párttagokat, a szovjetek inkább liberálisabb tagokat preferálták.

9. A szovjetektől eltérően a bolsevikok nem hisznek a burzsoá osztály létrehozásában az átmenet folyamatában.

10. A bolsevikok a hatalom alatt a szovjetek ellenezte a szakszervezeteket állami ellenőrzés alatt.

11. A bolsevikok állami szabályozott kapitalizmust igyekeztek kivetni, míg a szovjetek azzal szembesültek, hogy a szocializmust nem szabad a kapitalizmus egyik elemévé tenni.

Referenciák:

1.

A bolsevikok és a szovjetek: letöltve a www. marxisták. org 2.

Nagy-Britannia Szocialista Pártja: letöltve a www.worldsocialism. org 3.

Bolshevism & Menshevism: letöltve a www. inflowplease. com