Különbség a kondenzáció és a csapadék között

Anonim

A kondenzáció és csapadék

A kondenzáció és a csapadék két fontos jelenség, amelyekkel találkozunk mindennapi életünkben. Ilyen jelenségekkel magyarázhatók az olyan incidensek, mint a jégképződés, a hideg ital körül vízcseppek. A kicsapódás és a kondenzáció számos területen alkalmazható, például az analitikai kémia, az ipari kémia, a folyamatgyártás, a termodinamika és még az orvosi tudományok területén. Létfontosságú, hogy szilárd megértést kapjunk ezeknél a jelenségeknél annak érdekében, hogy az alkalmazásukban világos megértés jöhessen létre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy milyen csapadék és kondenzáció van, ezek definíciói, e két jelenség alkalmazásai, a kettő közötti hasonlóságok, végül a kondenzáció és a csapadék közötti különbségek.

-1 ->

Kondenzáció

A kondenzáció az anyag fizikai állapotának változása a gázfázisból a folyadékfázisba. A kondenzáció fordított folyamata párologtatásnak nevezik. A kondenzáció számos tényező miatt fordulhat elő. A telített gőz megfelelő megértéséhez szükséges a kondenzáció világos megértése. Minden hőmérsékleten folyadék elpárolog. Azonban, amikor a folyadékot a folyadék forráspontján túl hevítik, elkezdődik a párologtatás. Ha a hőt elég ideig szállítjuk, az egész folyadék elpárolog. Ez a gőz már gáz. A gáz hőmérsékletének magasabbnak kell lennie, mint a folyadék forráspontja a rendszer nyomás alatt. Ha a rendszer hőmérséklete a forráspont alá esik, a gőz ismét folyadékká válik. Ezt kondenzációnak nevezik. Egy másik kondenzációs módszer a hőmérséklet állandó és a rendszer nyomásának növelése. Ez a tényleges forráspontot növeli, és a gőz kondenzálódik. A hőmérséklet hirtelen csökkenése kondenzációt okozhat. A hideg ital körül kialakuló harmatképzés ilyen jelenség.

Csapadék

Csapadék az anyag állapotának változása a vizes (oldat) fázisból szilárd fázisig. A csapadék a feloldódás fordított folyamata. A csapadék szorosan kapcsolódik az oldékonysághoz. Egy adott anyag oldhatósága a hőmérséklet függvénye. Egy magasabb hőmérsékletű oldat több anyagot tartalmazhat, mint alacsonyabb hőmérsékleten. Amikor egy szilárd anyagot feloldunk egy folyadékban, úgyhogy a hozzáadott szilárd anyag már nem oldódik fel, az oldatról azt mondják, hogy telített. Ha a telített oldat hőmérséklete csökken, akkor a kicsapási folyamat megtörténik. A kicsapódás miatti termék csapadékként ismert. A nagyon lassú csapadék néhány kristályszerkezet kristályszerkezetét eredményezheti.A csapadékot széles körben használják tisztítási módszerként. A szilárd anyagokat átkristályosításnak nevezett módszerrel tisztíthatjuk. Úgy mondják, hogy a csapadék egyensúlyban van az oldattal, amíg érintkezésbe kerül.

Mi a különbség a csapadék és a kondenzáció között?

• A kondenzáció az anyag gázról folyadékra történő állapotváltozása, míg a csapadék az anyag víztől a szilárdig történő állapotváltozása.

• A kondenzáció a rendszer hőmérsékletétől és nyomásától függ, de a csapadék az oldat hőmérsékletétől és koncentrációjától függ.