Különbség a defláció és a dezinfláció között

defláció és dezinfláció Dezinfláció

A defláció és a dezinfláció egyaránt összefügg az árszínvonal változásával, a gazdaságban. Az árszintek GDP-deflátor (bruttó hazai termék) vagy CPI index (fogyasztói árindex) segítségével mérhetők. A defláció és a dezinfláció szorosan kapcsolódik egymáshoz, és az infláció koncepciójához is kapcsolódik, amelyet sokan ismerünk. A defláció és a dezinfláció könnyen összekeverhető, ha a fogalmak mögött meghúzódó fogalmak nem teljesen értendők. A cikk átfogó magyarázatot ad mind a deflációra, mind a dezinflációra, és felvázolja a kettő közötti hasonlóságokat és különbségeket.

Mi a defláció?

A defláció, ahogy a neve is jelzi, ellentétes az inflációval. Míg az infláció a gazdaság árszintjének növekedésére utal, a defláció az árszínvonal csökkenésére utal. A defláció a gazdaság pénzkínálatának csökkenése következtében alakul ki. A gazdaságban a pénzkínálat a magasabb munkanélküliség miatt bekövetkező kevesebb kiadásnak tudható be. A munkanélküliség növekedésével kevesebb lesz a rendelkezésre álló jövedelem az árukra és a szolgáltatásokra fordítani, ami lassítja a keresletet és csökkenti a pénzkínálatot. Amikor a kereslet csökken, az áruk és szolgáltatások árai addig esnek, amíg el nem éri azt a szintet, amelyen az emberek meg tudják fizetni a költségeket. Az áruk és szolgáltatások iránti kereslet csökkenése tovább fogja növelni a munkanélküliség szintjét.

A deflációt a vállalatok vagy a kormány alacsonyabb befektetése is okozhatja, ami a munkanélküliséghez, az alacsonyabb kiadásokhoz és a deflációval járó kisebb kereslethez vezethet.

Mi a dezinfláció?

A dezinfláció nagyon összefügg az inflációval. A dezinflációval küzdő gazdaság látni fogja, hogy a gazdaság árszintje növekszik, de lassabban. Egyszerűbben fogalmazva a dezinfláció az infláció csökkenő ütemben történik; az úgynevezett "lassuló infláció". Például az USA-ban, 2007-ben az árszínvonal 10% -kal nőtt; 2008-ban 8% -kal nőtt; 2009-ben az árak 6% -kal nőttek, 2010-ben az árszintek 3% -kal nőttek. Amint látja, az árszintek pozitív emelkedése volt, de lassabb ütemben.

A dezinfláció az egészségesebb gazdaság jele; mivel az árak szintje növekszik, a vállalkozások folyamatosan befektetnek, termelnek és munkahelyeket teremtenek, és mivel az árszintek szabályozott ütemben nőnek, kisebb lesz a fogyasztókra nehezedő teher, akik továbbra is keresnek termékeket és szolgáltatásokat.

Defláció és dezinfláció

A dezinfláció és a defláció szorosan összefügg egymással, és mindkettőt az általános árszint változásai alapján mérjük. A defláció magasabb munkanélküliséghez vezethet, míg a dezinfláció egészségesebb hatással lesz a gazdaságra azáltal, hogy megszünteti az infláció katasztrofális hatásait. A dezinfláció segítséget nyújt a gazdaság árszintjének kezelhetőségéhez, míg a defláció nagyon alacsony árakat eredményezhet, amelyek egészségtelenek a kereskedelem, a vállalkozások, a beruházások és a foglalkoztatás szempontjából.

Összefoglaló:

• A defláció és a dezinfláció egyaránt összefügg az árszínvonal változásával, a gazdaságban. Az árszintek GDP-deflátor (bruttó hazai termék) vagy CPI index (fogyasztói árindex) segítségével mérhetők.

• A defláció, ahogy a neve is jelzi, ellentétes az inflációval. Bár az infláció a gazdaság árszintjének növekedésére utal, a defláció az árszint csökkenésére utal.

• A dezinflációval küzdő gazdaság azt fogja látni, hogy a gazdaság árszintje növekszik, de lassabban.