Különbség ekvivalencia pont és végpont között

Equivalence Point vs Endpoint

A titrálást széles körben használják az analitikai kémia területén savak, bázisok,, redukáló szerek, fémionok és sok más faj. Titráláskor ismert kémiai reakció zajlik le. Itt egy analit reagál egy titrálón ismert standard reagenssel. A titrálások során alkalmazott ideális standard oldatnak több tulajdonsággal kell rendelkeznie, mint például

-

• Stabilitás

• Gyorsan reagál az analit

• Teljesen reagál a

analitig. • Szelektív sztöchiometriai reakció következik be a

analit segítségével. Néha egy primer standard, amely egy nagyon tisztított és stabil oldat, referenciamintaként szolgál titrimetriai módszerekben. A vizsgált anyag mennyisége meghatározható, ha ismert, hogy a titráló mennyisége vagy tömege teljes mértékben reagál a vizsgált anyaggal. Kísérletileg a titráló a bürettán található, és az analit hozzáadásával a titrálási lombikba pipettázzuk. A reakciót a titrálási lombikban végezzük. A végpont észleléséhez egy mutatót használnak. Néha az instrumentális válasz megváltozása használható a végpont azonosítására. Az eszközök rögzítik a megoldás válaszait, amelyek jellegzetesen változnak a titrálás során. Ilyen eszközök a koloriméterek, a turbidiméterek, a vezetőképességmérők, a hőmérsékletmérők stb. "A térfogat-titrimetria magában foglalja az ismert koncentrációjú oldat térfogatának mérését, amely lényegében teljes mértékben reagál a vizsgált anyaggal. "A gravimetrikus titrimetriában a reagens tömegét mértük a térfogat helyett. A coulometrikus titrimetriában mérni kell az elektrokémiai reakció befejezéséhez szükséges időt.

Végpont

Minden titrálásnál a végpont az a pont, ahol a mutató a színét megváltoztatja. Vagy egy hangszeres válaszváltozás is használható a végpont azonosításához. Például a HCl és a NaOH 1: 1 arányban reagál és NaCl-t és vizet állít elő. Ehhez a titráláshoz fenolftalein indikátort használhatunk, amely rózsaszínű színű az alap közegben, és savas közegben színtelenné válik. Ha a HCl-t a titrálási lombikba helyezzük és hozzá, ha hozzáadunk egy csepp fenolftaleint, akkor színtelen lesz. A titrálás során hozzáadhatunk NaOH-ot a bürettából, és fokozatosan reagálhat a lombikban a sósav és a NaOH. Ha ugyanazt a koncentrációt alkalmazzuk a két oldat esetében, amikor egyenlő mennyiségű NaOH-ot adunk a lombikhoz, a lombikban lévő oldat halvány rózsaszínűvé válik. Ez a pont, ahol megállítjuk a titrálást (végpont). Úgy gondoljuk, hogy ezen a ponton a reakció befejeződött.

-3 ->

Equivalence Point

A titrálás egyenértékpontja az a pont, ahol a hozzáadott titráló kémiailag teljesen megegyezik a minta analitival.Ez az a pont, ahol a kémiai reakció befejeződik sztöchiometrikusan. Bár a végpontot a mutató színváltozásából határozzuk meg, nem lehet a reakció tényleges végpontja. Ez a reakció kissé megtörténik. Ezen egyenérték ponton a közeg semleges. Az extra NaOH csepp hozzáadása után a közeg a fenolftalein alapszínét mutatja, amelyet végpontként vesszük.

Mi a különbség az egyenértékpont és az végpont között? • A titrálás egyenértékpontja abban a pontban van, ahol a hozzáadott titráló teljes egészében kémiailag egyenértékű a minta analitival. A végpont az a pont, ahol a jelző a színét megváltoztatja. • Az egyenértékpont a végpont előtt érkezik. • Ahhoz, hogy ugyanazt az egyenértéket megkapja, mint a végpont, a mutató pH-ja megegyezzen az egyenértékű pH-értékkel.