Különbség Eulerian és Lagrangian A különbség

Anonim

Eulerian vs Lagrangian

"Eulerian" és "Lagrangian" két melléknév, amelyek két matematikusra utalnak, különösen Leonhard Euler és Joseph Louis Lagrange. Mind a matematikusok, mind a matematika, de a matematikailag kapcsolódó egyéb területeken (pl. A fizika, a csillagászat és más tudományok) számos nagyszerű munkát jártak el.

Mivel mindkét ember ugyanolyan területeken úttörőnek számít, és nagyban hozzájárult ezekhez a tudományokhoz, fogalmakhoz, technikákhoz és más fegyelmezett témákhoz, ezek a kifejezések a hozzájuk kapcsolódó nevükben nevezték el őket hozzájárulásuk elismeréséül. Néhány hozzászólást forradalmár vagy új ötletnek tekintettek elképzelésük vagy bevezetésük idején. Ezeknek a mellékneveknek egy másik használata az, hogy könnyű referenciát és differenciálódást nyújtsanak nézőpontból, ha beszélgetés vagy összehasonlító szinten használják.

Eulerianak, ahogyan a neve is jelzi, Leonhard Eulernek tulajdonítják. Euler egy svájci matematikus, aki a matematika történetében a legtermékenyebbnek tekinthető a tanulmányi és tudományterülethez való hozzájárulása szempontjából. A legtöbb hozzájárulását forradalminak tekintik, és hatással van a matematikára mint tanulmányozásra és fegyelemre. Közreműködései közé tartoznak a funkcionális jelölések, a primitív tétel, valamint a biokrata-kölcsönösség törvénye a számelméletben (a számok kapcsolatával, azok osztályozásával és csoportosításával foglalkozik), topológiával (a geometriai értelemben vett tárgyak minősítése és osztályozása) és különböző tanulmányok a matematikán kívül. Más tanulmányok közé tartoznak a gyakorlati mérnöki munkái (Euler-Bernoulli-sugár-egyenlet) és a csillagászat (a bolygók mozgásának kiszámítása). A fizika során Newton-dinamikát tagolt, és rugalmasságot, akusztikát, hullámelméleti elméletet és hajók hidrométereit tanulmányozta.

Másrészről, Joseph Louis Lagrange Euler kortárs matematikusa. Ugyanebben az esetben az Eulerian, Lagrangian olyan koncepció, amelyet Joseph Louis Lagrange-nek tulajdonítanak számos területen. Bár Lagrange egy nagy matematikus saját jogán, hozzájárulásait gyakran tükrözi Euler munkája és hozzájárulásai, mivel az előbbi számos matematikai koncepciót mutatott be ugyanabban az időszakban.

A Lagrange más tanulmányai között is hozzájárul a matematikához. Bevezette egy valós változó funkcióinak első elméletét, és hozzájárult a dinamika, a folyadék mechanika, a valószínűség és a kalkulus alapjainak tanulmányozásához. Eulerhez hasonlóan Lagrange a számelméleten is dolgozott, és beadása bizonyította, hogy minden pozitív egész szám négy négyzet összege, majd Wilson tételét bizonyította.

Mindkét matematikus ismeri egymást, mivel mindketten a Pruszsi Tudományos Akadémián Berlinben a matematika igazgatójaként mûködtek, és megfeleltek egymásnak a matematikai fogalmakról. Mindkét férfi az Euler-Lagrange egyenlet koncepciójában osztozik, egy olyan egyenlet, amelyet a kalkulusban használnak, különösképpen a folyadékok mozgása változatosságának kalkulációjában.

A matematika tanulmányozásakor az Euler és a Lagrange által kidolgozott fogalmakat gyakran tanulmányozzák és összehasonlítják egymással. Mivel mindkét matematikusnak különböző véleménnyel kell rendelkeznie ugyanazon fogalmakról, észrevételeiket és véleményüket gyakran egymás ellen hatják, amelyek hatékonyabbak az alkalmazás szempontjából. A tanulmány során különbségek vannak abban is, hogy az Euler megközelítése vagy elmélete milyen más a Lagrange-tól. Ezek a különbségek gyakran vitákhoz vagy vitákhoz vezetnek, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlati használatban is.

Összefoglaló:

1. Az "Eulerian" és a "Lagrangian" olyan melléknevek, amelyek Leonhard Eulerre és Joseph Louis Lagrange-re vonatkoznak. Mind az Euler, mind a 2. Lagrange olyan matematikusok, akik számos hozzájárulást adtak a matematika és egyéb kapcsolódó területek számára.

3. Mind az Eulerianus, mind a Lagrange elmélet leíró jellegű szerepet tölt be a matematika területén. Mindkettő nagyon hasznos a fogalmak és nézőpontok vitáiban vagy vitáiban, különösen akkor, ha egy fogalmat a leíró funkció egy másik részéből hasonlít össze, amely szintén utal egy konkrét matematikusra vagy koncepcióra utalva.