A félelem és a szorongás közötti különbség A különbség

Félelem és szorongás

Egész életünk során számos különböző körülményt és helyzetet tapasztalunk, amelyek különböző érzelmekhez vezetnek. Egyes helyzetekben pozitív érzelmeket és érzelmeket tapasztalunk, mint például az öröm és az izgalom. Más időkben olyan helyzeteket és körülményeket tapasztalunk meg, amelyek magányosságot, veszteséget, szomorúságot, félelmet és szorongást idéznek elő. Bár végül visszanyerjük ezeket a negatív érzelmeket, a hatások, amelyekre ezek a helyzetek és körülmények ránk hatnak, olyan mélyre ható, hogy végül érintenek minket később az életünkben.

A félelem és a szorongás gyakran nagyon hasonló tüneteket okoz, mint például az izomfeszültség, a pulzusszám és a légszomj, amit a test lázas vagy harci ösztöne okoz. Nem meglepő tehát, hogy sokan közülünk a félelem és a szorongás nagyjából ugyanazt jelenti. De ahol a pszichológusok érintettek, a félelem és a szorongás két teljesen más rendellenesség, amelyek eltérő bánásmódot igényelnek.

A félelemre emocionális válaszként utalunk olyan helyzetre, amelyben az egyén fenyegetést érez. A fenyegetés oka valóságos a természetben. Gyakran előfordul, hogy egy adott helyzet vagy esemény félelme az életben tapasztalt traumás esemény. Ennek a traumás eseménynek a hatásait az egyén egész életében olyan mértékben hordozza, hogy amikor az egyén hasonló helyzetben találja magát, elkezdi a fent említett tünetek megjelenítését.

Másrészről, a szorongás pszichológiai rendellenességnek számít, ahol az egyén hasonló tüneteket tapasztal, mint a félelmet okozó helyzetekkel vagy körülményekkel küzdőké. A szorongás és a félelem közötti különbség az, hogy a félelemtől eltérően a szorongáshoz vezető tünetek akkor is előfordulnak, ha nincs nyilvánvaló kockázat vagy ok a fizikai károsodásra. Gyakrabban, mint nem, az az érzés, hogy az egyén idegesnek érzi magát, nem mutatható ki. Ez éles ellentétben áll a félelemmel, ahol az egyén könnyen meghatározhatja a félelem gyökerét. Azok, akik szorongásban szenvednek, magukra tehetetlenek és képtelenek megbirkózni a tüneteikkel olyan mértékben, hogy megzavarják a mindennapi tevékenységüket és a többiekkel való kölcsönhatásokat. A szorongás gyakran más pszichológiai rendellenességek, például depresszió és személyiségzavarok egyik fő oka.

A félelem, másrészt, gyakran okozhatja az egyént, hogy felhatalmazást kapjon arra, hogy megbirkózzon vele és leküzdje ezt. Mert képesek meg tudják határozni a félelem gyökerét, képesek lesznek megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek legyőzni a félelmeiket, és képesek normális életet élni.