Különbség G8 és G20 között A különbség

G8 országaihoz > A G8 és a G20 olyan nemzetek koalíciói, amelyek jelentős nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak. Mindkét koalíció elődje volt a G7, egy hét nemzetből álló csoport, amely 1975-ben összefogott az 1973-as arabok által az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság beavatkozása elleni tiltakozás ellen az 1973-as olajembargó ellen, a Yom Kippur-háború alatt. Az arab nemzetek háborút indítottak Izrael ellen, de sikertelenek voltak, mert az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság fegyverekkel és katonai erőkkel szolgált Izrael számára.

Az U. S. S., amely addig a felbomlás szélén állt, fegyverekkel szállította az arab nemzeteket, és - e lépés miatt - nem hívták fel a G7-et. A G7 hivatalosan a hét iparosodott nemzet csoportjaként ismert. Tagjai Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Japán, Olaszország és Németország. 1997-ben a G7-et 1997-ben átnevezték a G8-ra, amikor Oroszország az eredeti hét országra került. A G7 és a G8 kezdete óta számos politikai és gazdasági politikát támasztott alá, amelyek más országokat érintettek.

A G7 és a G8 a nemzetközi színtéren ismertté vált, mint a politikai és gazdasági stabilitás előmozdítására vagy megzavarására képes fő politikai döntéshozók. A G8 legfrissebb részletét G20-nak hívják, 1999-ben egy nagyobb koalíciót, amely magában foglalja a Brazília, Kína, Szaúd-Arábia, a Koreai Köztársaság, Franciaország, Ausztrália, Kína, Kanada, Németország, Indonézia, India, Oroszország, Dél-Afrika, Mexikó, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és az Európai Unió.

A G20 országai szerint a G20-aknak egyenlőnek kell lennie, de nem tagadható, hogy az elődbe bevont országok - a G8-nak - előnyt élveznek a többi taggal szemben a politikai és gazdaságpolitikai döntéshozatal szempontjából. Eddig a G20 által 2010 óta elfogadott gazdaságpolitikák közé tartoznak a bankok tőkeemelését elősegítő szabályozások, a kártalanítási politikák szigorú közzététele, valamint a teljesítmény és a kockázat kompenzációjának részei. Mindezek azok a gazdasági intézkedések, amelyeket a G20 úgy véli, enyhítheti a lehetséges jövőbeni gazdasági válságokat.

Sok elmélet létezik arról, hogy a G8 miért választott más országokat a koalícióra. Az első elmélet szerint ez gazdasági okokból történt, hiszen sok újonnan csatlakozott nemzet olyan fejlődő ország, amely nagy lehetőségeket rejt magában a jövőben a világgazdaságot, különösen Kína felemelkedő haditermelő gazdaságát. Ha Kínát felkéri a G20-ba, akkor más országok közvetlenül beavatkozhatnak a kínai gazdasági és politikai ügyekbe, és kihasználhatják hatalmas gazdasági képességét.Egy másik elmélet a nyugati államok, különösen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jelenlegi gazdasági válságával függ össze. A G20-akba meghívott nemzetek közül sokan keletiek, például Szaúd-Arábia, Kína és Dél-Korea, és monetáris adósságokat nyújthatnak a Nyugat gyenge gazdaságai számára.

Összefoglaló:

Mind a G8, mind a G20 a G7-ből származott, egy hét nemzetből álló koalíció, amely magában foglalta Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Kanadát, Japánt, Olaszországot és Németországot.

A G7-t azért alakították ki, hogy megakadályozza az Egyesült Arab Emlékek által az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság beavatkozása miatt a Yom Kippur-háborúban bevezetett olajembargót. A G7 nagymértékben befolyásolta a nemzetközi gazdasági és politikai döntéshozatalt.

1997-ben Oroszország csatlakozott a G7 sorához, és a koalíciót átnevezték a G8-ra.

1999-ben a G8 tizenhat új nemzetet adott, és a koalíciót átnevezték a G20-ra. Feltörekvő gazdasági erőmű Kína, valamint két másik keleti ország, Szaúd-Arábia és Dél-Korea volt a legjelentősebb kiegészítés a koalícióban. Jelenleg a G20-ak célja a jelen és jövőbeli gazdasági válságok hatásainak enyhítése.