A geometriai izomerek és a szerkezeti izomerek közötti különbség
Geometriai izomerek vs strukturális izomerek
Az izomerek különböző vegyületek, amelyek molekuláris összetétele azonos. Különböző típusú izomerek léteznek. Az izomerek alapvetően két csoportba oszthatók, mint alkotmányos izomerek és sztereoizomerek. Az alkotmányos izomerek olyan izomerek, amelyekben az atomok összekapcsolhatósága különbözik a molekulákban. A sztereoizomer atomok ugyanabban a sorrendben kapcsolódnak egymáshoz, ellentétben az alkotmányos izomerekkel. A sztereoizomerek csak az atomok térbeli elrendezésében különböznek egymástól. A sztereoizomerek kétféle lehetnek, enantiomerek és diasztereomerek. A diasztereomerek sztereoizomerek, amelyek molekulái nem egymás tükörképei. Az enantiomerek sztereoizomerek, amelyek molekulái egymástól elkülöníthetetlen tükörképek. Az enantiomerek csak királis molekulákkal fordulnak elő. A királis molekulát úgy definiáljuk, mint amely nem azonos a tükörképével. Ezért a királis molekula és a tükörképe egymás enantiomerjei. Például a 2-butanol molekula királis, és tükörképei enantiomerek.
Geometrikus izomerek
A geometriai izomerek egyfajta sztereoizomerek. Ez a típusú izomerek eredményei, amikor a molekulák korlátozott forgást mutatnak, alapvetően kettős kötés miatt. Ha egy szén-szén kötés van, a forgatás lehetséges. Ezért azonban az atomokat rajzoljuk, az elrendezésük ugyanaz lesz. De ha egy szén-szén kettős kötés van, akkor két molekulasorozatot húzhatunk meg egy molekulában. A kapott izomerek cisz, transz-izomerek vagy E-Z-izomerek. A cisz-izomerben ugyanazon típusú atomok vannak a molekula ugyanazon oldalán. De a transz-izomerben ugyanazon típusú atomok vannak a molekula másik oldalán. Például az 1, 2-diklór-etán cisz és transz szerkezetei a következők.
Ha egy molekulának van geometriai izomerje, akkor nemcsak elegendő, ha csak kettős kötés van. A kettõs kötés egyik végéhez kapcsolódó két atomnak vagy csoportoknak különbözõeknek kell lenniük. Például, miután a molekulának nincs geometriai izomerje, mindkét atom a bal oldali végén hidrogének. Ennek következtében, ha cisz vagy transz-hoz kötjük, mindkét molekula ugyanaz.
De nem számít, hogy mind a négy csatolt csoport vagy atom különböző-e. Ebben az esetben E vagy Z nevezhetjük őket.
Strukturális izomerek
Ezeket alkotmányos izomereknek is nevezik. Az alkotmányos izomerek az izomerek, ahol az atomok összekapcsolhatósága különbözik a molekulákban. A bután a legegyszerűbb alkán az alkotmányos izomerizmus bemutatására. A butánnak két alkotmányos izomerje van, maga a bután és az izobutén.
Mivel kapcsolódásuk különböző, két molekula különböző fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik.A szerkezeti izomerek szénhidrogénekkel képződhetnek, ahol legalább négy szénatomja van. A strukturális izomerek három típusa van: vázizom, pozíciós és funkcionális csoport izomerek. A csontváz izomerizmusában, amint azt a fenti példában adjuk meg, a csontvázat átrendezzük, hogy különböző izomereket kapjunk. Az izomerek helyzetében egy funkcionális csoport vagy egy másik csoport megváltoztatja a helyzetét. A funkcionális csoport izomerjeiben, bár ugyanazt a képletet alkalmazzák, a molekulák eltérnek a különböző funkcionális csoportoktól.
Mi a különbség a geometriai izomerek és szerkezeti izomerek között? • A geometriai izomerek sztereoizomerek. Ezért a kapcsolati viszonyok ugyanolyanok, mint a strukturális izomerek, ahol az izomerek az atomok összekapcsolódása miatt különböznek egymástól. A geometriai izomerekben a térbeli háromdimenziós elrendezés miatt különböznek egymástól. • Gyakran egy molekula esetében két geometriai izomer létezik: cisz, transz vagy E, Z, de egy molekulához nagyszámú szerkezeti izomer lehet. • A geometriai izomerizmust alapvetően a szén-szén kettős kötésű molekulák mutatják. A szerkezeti izomerizmust alkánok, alkének, alkinok és aromás vegyületek is mutatják. |