Különbség az ICH-GCP és az indiai GCP között A különbség

Anonim

ICH-GCP vs Az indiai GCP

A jó klinikai gyakorlat (GCP) nemzetközi szabvány a klinikai vizsgálatok lefolytatásához, megfogalmazásához, dokumentálásához és jelentéséhez, amely résztvevőként az embert is magában foglalja. Fontos, hogy megfeleljen ennek a szabványnak, mivel biztosítja a közvélemény számára, hogy a vizsgált személyek jogait, biztonságát és jólétét védik, és hogy a klinikai vizsgálatok adatai hitelesek. Az ICH GCP célja, hogy egységes szabványt biztosítson az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán számára, hogy megkönnyítse a klinikai adatoknak az említett joghatóságok szabályozó hatóságai általi elfogadását. Az iránymutatásokat akkor kell követni, ha a klinikai vizsgálatokból származó adatokat be kell nyújtani a szabályozó hatóságoknak.

-1 ->

A GCP indiai változata az ICH-GCP-n alapul, de kulcsfontosságú különbségek vannak a kettő között. Az indiai változatban talált iránymutatások egy része olyan nehéz módszertant eredményez, amely a szponzorok és a nyomozók számára túlsúlyban van.

A nyomozó és a szponzorok működési rendszerei vannak szóban. Az indiai irányelvek szerint a SOP-ok példányát mind a kutató, mind a szponzor aláírásával kell aláírni. A kutatónak, kutatócsoportjával meg kell felelnie a SOP-oknak. Ez lehetetlen, mivel óriási terhet jelent a szponzorok számára, hogy megkapják a tárgyalás összes nyomozója által aláírt SOP-okat. Az SOP-k fenntartásának és a felülvizsgálatok teljes folyamatának eléggé összetett.

A kutató szerepe az adatelemzésben az ICH-GCP szerint a kísérlet és eredményeinek áttekintése a Szponzor és az Etikai Bizottság számára, míg az indiai GCP említi, hogy a kutatónak vagy az intézménynek elemeznie kell az adatokat, meg kell tennie egy tanulmányi jelentést, és be kell nyújtania a Szponzor és Etikai Bizottságnak. Ez megduplázza a forgalmas nyomozók és az etikai bizottság munkaterhét. Ezenkívül különböző vizsgálati jelentéseket fog eredményezni egy hasonló vizsgálat különböző helyszíneire vonatkozóan.

Az indiai változat friss fejléceket adott az ICH-GCP Informed Consent Section-hez, amely biológiai mintákhoz, például genetikai anyaghoz kapcsolódik. Az indiai GCP lehetővé teszi a betegeknek, hogy szabadon választhatják meg, hogy az elemzés céljából összegyűjtött mintákat az esetleges későbbi felhasználás céljából nem hozzáférhetővé teszik; figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy a minták bármikor megoszthatók. Ez a rész konfliktust okozhat az Informált Megfelelőségi Eljárásban, és visszatarthatja a betegeket a klinikai vizsgálatokba való beiratkozástól.

Az ICH-GCP szerint a monitor felelős annak ellenőrzéséért, hogy a dokumentumok olvashatóak-e, amelyeket a nyomozó vagy a webhely biztosít.Nem említi, hogy kötelező lenne ellenőrizni a tájékozott beleegyezési eljárások felülvizsgálatát. Az indiai GCP kijelenti, hogy a monitornak tájékoztatnia kell a szponzorokat és az etikai bizottságot a protokolltól való bármilyen eltérésről és annak megsértéséről, beleértve az ICF-et (tájékoztató beleegyezési nyilatkozat). Ez lehetetlen, mivel a monitornak nincs közvetlen kapcsolata az Etikai Bizottsággal.

Végül, az összes megfontolás felülvizsgálatát követően meg lehet állapítani, hogy az indiai GCP megteremtése megtörtént, hogy a jó cselekedetek várhatóak legyenek, de jobban alkalmazható, ha a következményeket könnyedén betartják.

Összefoglaló:

Az indiai GCP-nek lehet néhány olyan irányelve, amelyet az ICH-GCP-hez képest nehéz eleget tenni.

Az indiai GCP-ben mind a kutató, mind a szponzorok aláírják a SOP-okat. Az ICH-GCP elvárja a kutatótól, hogy tartsa be a SOP-okat, és hagyja el a SOP-ok ellenőrzését az auditorok és a monitorok számára.

  1. Az indiai GCP-ben a megmaradt testmintákat (genetikai anyag) nem lehet újra felhasználni a későbbi vizsgálatokhoz, ha szükség van rá.
  2. Az ICH-GCP kijelenti, hogy a monitornak meg kell vizsgálnia a dokumentumok olvashatóságát, míg az indiai GCP kijelenti, hogy a monitornak tájékoztatnia kell a szponzor és az etikai bizottságot a protokoll megsértéséről.