Különbség NPN és PNP tranzisztor

Anonim

NPN vs PNP tranzisztor

Tranzisztorok 3 terminál elektronikai eszközökben használt félvezető eszközök. A belső működés és struktúra alapján a tranzisztorok két kategóriába sorolhatók: Bipoláris Junction Transistor (BJT) és Field Effect Transistor (FET). A BJT először 1947-ben fejlesztette ki John Bardeen és Walter Brattain a Bell Telephone Laboratories-ban. A PNP és az NPN csak kétféle bipoláris csatlakozási tranzisztor (BJT).

A BJT-ek szerkezete olyan, hogy egy vékony, P-típusú vagy N típusú félvezető anyagból álló réteg van elrendezve két ellentétes típusú félvezető réteg között. A homlokrakodott réteg és a két külső réteg két félvezető csomópontot hoz létre, innen a Bipoláris csomópontú tranzisztor neve. A p-típusú félvezető anyagú BJT a középső és n-típusú anyag oldalán NPN típusú tranzisztorként ismert. Hasonlóképpen, az oldalsó p-típusú anyagú N-típusú anyagú BJT PNP tranzisztor néven ismert.

A középső réteget alapnak (B) nevezzük, míg az egyik külső réteg a kollektor (C) és a másik emitter (E). A csomópontokat alap-emitter (B-E) csomópontnak és alap-kollektor (B-C) csomópontnak nevezzük. Az alapot enyhén adalékolták, míg az emitter nagymértékben adalékolt. A kollektor viszonylag alacsonyabb doppingkoncentrációval rendelkezik, mint az emitter.

Működés közben általában a BE elágazás előretekercselt és a BC csomópont fordítottan elfogult, sokkal nagyobb feszültséggel. A töltésáram a vivők diffúziójának köszönhető a két csatlakozáson keresztül.

További információk a PNP tranzisztorokról

Egy PNP tranzisztort egy n típusú félvezető anyagból állítanak elő, amelynek viszonylag alacsony dopingkoncentrációja van a donor szennyeződésnek. Az emittert az akceptor-szennyeződés magasabb koncentrációjában adalékolták, és a kollektor alacsonyabb doppingszintet kapott, mint az emitter.

Működés közben a BE csomópont előretekercsel, az aljzat kisebb potenciálját alkalmazva, és a BC csomópont fordítottan elfogult, a kollektorhoz képest sokkal kisebb feszültséggel. Ebben a konfigurációban a PNP tranzisztor kapcsolóként vagy erősítőként működhet.

A PNP tranzisztor többszörös töltőhordozója, a lyukak viszonylag alacsony mobilitása. Ez a frekvencia-válasz alacsonyabb frekvenciáját és az áramlás korlátozását eredményezi.

További információ az NPN tranzisztorokról

Az NPN típusú tranzisztort egy p-típusú félvezető anyagból állítják elő viszonylag alacsony doppingszinttel. Az emitter adalékanyag-adalékanyaggal adalékolták sokkal magasabb doppingszinten, és a kollektor adalékanyaga alacsonyabb, mint az emitter.

Az NPN tranzisztor előfeszített konfigurációja ellentétes a PNP tranzisztorral.A feszültségek megfordulnak.

Az NPN típusú többlet töltéshordozó az elektronok, amelyeknek nagyobb a mozgása, mint a lyukak. Ezért egy NPN típusú tranzisztor válaszideje viszonylag gyorsabb, mint a PNP típus. Tehát az NPN típusú tranzisztorok a leggyakrabban használt nagyfrekvenciás eszközökben, és a könnyű gyártás, mint a PNP, ez többnyire a két típus használatát teszi lehetővé.

Mi a különbség az NPN és a PNP tranzisztor között?

A PNP tranzisztorok p-típusú kollektorokkal és emitterekkel rendelkeznek n típusú aljzattal, míg az NPN tranzisztorok n típusú gyűjtőt és emittert tartalmaznak p-típusú bázissal.

  • A PNP legnagyobb töltőhordozói lyukak, míg NPN-ben az elektronok.
  • Előfeszítéskor az ellenkező potenciálokat használják a másik típushoz képest.
  • Az NPN gyorsabb frekvencia-válaszidővel és nagyobb árammal áramlik át a komponensen keresztül, míg a PNP alacsony frekvenciaválaszral rendelkezik korlátozott áramerősség mellett.