A megbízhatóság és a érvényesség közötti különbség

Megbízhatóság és érvényesség

A mérések során különösen a tudományos tanulmányok során biztosítani kell az adatok pontosságát. Ha az adatok nem kerülnek előzetesen, akkor az ezekből az adatokból származó eredmény vagy következtetés érvénytelenné válik. A mérések pontosságának növelése érdekében különböző taktikákat alkalmazunk. Az egyik az adatok számának növelése, hogy a hiba minimálisra csökkenjen. Más szóval, ez a növekvő mintaméretnek nevezik. Egy másik módszer a kalibrált berendezések és berendezések használata kisebb hibával. Nemcsak a berendezés, hanem az a személy is, aki a mérést elvégzi, szintén nagyon fontos. Normális esetben egy szakértő elvégezné a méréseket. A kísérlet hibájának minimalizálása érdekében több embert is használhatunk, és néhányszor megismételjük ugyanazt a kísérletet. A megbízhatóság és érvényesség két fontos szempont a pontosság és pontosság.

Megbízhatóság

Megbízhatóság a mérés reprodukálhatóságára utal. Ez mérni tudja az eszközökből vagy kísérletezőktől származó mérések konzisztenciáját. Összegzést tudunk levonni a megbízhatóságról ugyanazon mérés alapján ugyanazokkal a feltételekkel néhányszor. Ha az összes kísérlet eredménye hasonló, akkor a mérések megbízhatóak. Ha a megbízhatóság gyenge, a mérésekben bekövetkezett változásokat nehéz követni. A rossz megbízhatóság pedig csökkenti a pontosság szintjét.

A megbízhatóság megbízhatóságának mérésére alkalmazható ismételt megbízhatósági módszer. Itt egy ugyanazon téma egy változója kétszer vagy annál nagyobb mértékben mérhető a reprodukálhatóság ellenőrzésére. Az átlagérték, a tipikus hiba és a reteszt korrelációjának változása fontos eleme a retesz megbízhatóságának. Ha figyelembe vesszük a két teszt eszközének különbségét, akkor az átlagváltozás kiszámítható. A reteszelés korrelációja szintén egy másik módszer a megbízhatóság számszerűsítésére. Ha egy kísérlet tesztelési és ismételt értékét ábrázoljuk, ha az értékek közelebb vannak egy egyenes vonalhoz, akkor a megbízhatóság magas.

Érvényesség

Érvényesség a kísérleti érték és a valódi érték közötti hasonlóságra vonatkozik. Például 1 mól széntömegnek 12 g-nak kell lennie, de méréskor különböző értékeket vehet fel a készüléktől, a mérő személytől, a minta állapotától, a külső környezeti viszonyoktól stb. Függően. Azonban ha a súly sokkal közelebb kerül 12 g-ig, akkor a mérés érvényes. Tehát az érvényességet számszerűsíthetjük úgy, hogy összehasonlítjuk a méréseket a valódi értékekkel vagy olyan értékekkel, amelyek közelebb állnak az igazi értékhez. A mérésekben tapasztalható szigorú érvényesség lebontja a kapcsolatok jellemzésére és a változókra vonatkozó valódi következtetéseket.

Mi a különbség a megbízhatóság és a érvényesség között? • Megbízhatóság a mérés reprodukálhatóságára vonatkozik. Az érvényesség a kísérleti érték és a valódi érték közötti hasonlóságra utal. • A megbízhatóság a mérések konzisztenciájával függ össze, míg az érvényesség nagyobb hangsúlyt fektet a mérések pontosságára. • A "minta megbízhatósága" kifejezés azt jelenti, hogy nem érvényes. • A megbízhatóság a pontossággal függ össze, míg az érvényesség a pontossággal függ össze.