Különbség az oszcilláló mozgás és a periódusos mozgás között

Oscillatory Motion vs Periodic Motion

Az oszcilláló és periódikus mozdulatok nagyon bőségesek a természetben, ezért sok rendszerben nagyon fontosak. Az oszcillációs mozgások mozgások, ahol egyensúlyi pont létezik. A periódusos mozgások olyan mozdulatok, amelyek az idő múlásával ismétlődnek. Mindkét mozgástípus széles körben alkalmazható olyan területeken, mint a csillagászat, a kozmológia, a műholdas technológia, az óragyártás, a bolygókerekes mozgás, az autótechnika, a gépek és más területek. Létfontosságú, hogy megértsük ezeket a mozdulatokat annak érdekében, hogy az ilyen területeken kiválóak legyenek. Ebben a cikkben foglalkozunk arról, hogy milyen oszcillációs mozdulatok és időszakos mozgások, meghatározásuk, oszcilláló mozgásuk és periódusos mozgásuk közötti hasonlóság, alkalmazásuk, végül pedig az oszcilláló mozgás és az időszakos mozgás közötti különbség.

Időszakos mozgás

A periódusos mozdulatok olyan mozgásoknak minősülnek, amelyek idővel ismétlődnek. A rendszeres mozgások bőséges természetűek. Mozgások, mint például a bolygó mozgása, a holdok mozgása a bolygók körül, az orbitális műholdok mozgása, a ventilátor lapátok mozgása, a motor forgása néhány példa az időszakos mozgásokra. A periódusos mozgások két fő kategóriába sorolhatók. Az első olyan természetes időszakos mozgások, amelyek természeténél fogva külső források nélkül fordulnak elő; a második típus mesterséges vagy ember által készített időszakos mozgások. Ezek a mozgások kényszerített időszakos mozgások, mint például a dízelmotorok. A periódusos mozdulatok rendszeres utakon, például körökben, ellipszisekben vagy szabálytalan utakon fordulhatnak elő, amelyeket nem lehet könnyen meghatározni. A szabálytalan utakon fellépő időszakos mozgások többsége kényszeres időszakos mozgások.

Oscillatory Motion

Az oszcillációs mozgások egyfajta periodikus mozgás. Az oszcilláló mozgást általában az ismétlődő változásként definiálják. Az oszcilláló mozgás középső egyensúlyi ponton vagy két állapot között fordulhat elő. Az inga egy jó példa egy oszcilláló mozgásra. Az oszcillációs mozgások többnyire szinuszosak. A váltakozó áram szintén jó példa az oszcilláló mozgásra. Az egyszerű inga esetén a bob oszcillál a középső egyensúlyi ponton. Egy váltakozó áramban az elektronok a zárt áramkörön belül egy egyensúlyi ponton oszcillálnak. Háromféle oszcillációs mozgás van. Az első típus a nem-csillapított oszcilláló mozgások, amelyekben az oszcillációs mozgás belső energiája állandó marad. A második típusú oszcillációs mozgások a csillapított oszcilláló mozgások. Csillapított oszcillációs mozgások esetében az oszcilláló mozgás belső energiája idővel csökken.A harmadik típus az erőszakos oszcilláció. Kényszerített oszcilláló mozgásoknál az inga rendszeres időközönkénti ingadozással van ellátva.

Mi a különbség az oszcilláló mozgás és a periódusos mozgás között? • Az oszcillációs mozgások egyfajta periodikus mozgás. • Az oszcilláló mozgások jól definiáltak a csillapított oszcillációkhoz, az egyszerű harmonikus rezgésekhez és a kényszerű rezgésekhez. A periódusos mozgások általában nincsenek jól meghatározva. • A rendszeres mozgások bőséges természetűek, de az oszcillációs mozgások némiképp ritkák. • Az oszcilláló mozgások képviseltethetők más periodikus mozgások formáiban.