Prokarióta vs eukarióta genom

génjeit és a nem kódoló szekvenciáit

Prokarióta vs eukarióta genom

szervezetet "genomnak" nevezik. Ez magában foglalja mind a géneket, mind a nem kódoló DNS vagy RNS szekvenciákat. Mind a prokarióta, mind az eukarióta esetében a genetikai genetikai anyag a DNS. A DNS szekvenciája, szerkezete és kémiai módosítása a genomban tárolt információt fejezi ki. Nem csak ez teszi lehetővé a genom reprodukálását, javítását és fenntartását. Mindkét genom tárolása és replikációja eltér, de a DNS szerkezete változatlan marad (Double Helix).

->

Prokarióta genom

Általában a prokarióta szervezeteknek viszonylag kis genomja van, amely egy vagy több DNS-molekulából áll. Bizonyos prokariótákban a sejtek tartalmazhatnak egy vagy több példányt a "plazmidokként" ismert kiegészítő DNS-molekulákból. A genom és a plazmidok körkörösek a prokariótákban, de lehetnek kivételek is. Általában a plazmidok tartalmaznak néhány nem alapvető információt a sejtjeikben. A genom és a plazmidok megtalálhatók a prokarióta sejtek citoplazmájában.

- Eukarióta genom

Az eukarióta genom nagyobb és lineáris DNS-molekulákat tartalmaz, amelyeket hisztonfehérjékkel kromoszómákká csomagolnak. Ezeket a kromoszómákat egy nukleáris borítékba záródó magba gyűjtik össze. Ezenkívül körkörös DNS-molekulák találhatók a mitokondriumokban és a kloroplasztban. Ezeket a DNS-molekulákat a prokarióta genom részének is tekintjük.

Prokarióta vs eukarióta genom

• A prokarióta genom csak egy kromoszómát tartalmaz, de az eukarióta genom több kromoszómát tartalmaz. E különbség miatt az eukarióta genom nagy része jelen van egy olyan magban, amely egy élő sejt legnagyobb organelleje. A prokariótákban ilyen szervek nem léteznek, így genomjuk megtalálható a citoplazmában.

• Általában a prokarióta DNS kör alakú, de vannak kivételek. DNS-lineáris szálak vannak jelen az eukarióta sejtekben.

• A prokarióta genomtól eltérően az eukarióta genom összetettebb a hosszabb génekkel szemben.

• A prokarióta genom legfeljebb 90% -ban kódoló szekvenciákkal rendelkezik, míg az eukarióta genomban a kódoló szekvencia gyakran 3% körüli.

• A sejtes ciklus alatt a "DNS szuperhõsödése" mind prokarióta, mind eukarióta genomban létezik, de a szupercoiling minták eltérõek. Mivel a prokariótáknak körkörös genomjaik vannak, a doméneket hajlamosak a huroktól lehúzni, hogy kis szupertekercselt doméneket képezzenek.

• Egy replikációs hely szükséges a körkörös prokarióta genomhoz. A replikáció kiindulópontja "ori" néven ismert.A replikáció ebből a pontból kezdődik, és mindkét irányba halad, ami nagyon gyors osztódási arányokat eredményez prokariótákban, többet, mint az eukariótákban.

• A nem kódoló DNS-végek, más néven telomerek is jelen vannak az eukarióta genomban. A telomerek nem másolhatók a replikációs folyamat során. A körkörös prokarióta genomnak nincs ilyen vége vagy telomerje, így az egész genom másolható.

• Az eukarióta genom lehet haploid vagy diploid, míg a prokarióta genom nem lehet haploid, mivel a prokariótáknak csak egy kromoszómája van genomjukban.

• Az intronok a DNS-fragmensek egy igazi gén szakaszai között. Ezek az intronok gyakoribbak az eukarióta genomban, míg a prokarióta genomban nagyon ritkák.

• Az eukarióták két vagy több ismétlődő nukleotid hosszú szakaszai lehetnek. Ezért, az eukarióta genomtól eltérően, az ismételt szekvenciák nagyon ritkák a prokarióta genomban.

• Az eukarióta genomtól eltérően nagy mennyiségű fehérje kódoló gén áll rendelkezésre a prokarióta genomban.

• Normális esetben az eukarióta genomnak több száz rRNS génje van, míg a prokarióta genomnak 1-10-e rRNS-génje van (átlag <5).