Különbség a realizmus és a naturalizáció között

Anonim

realizmus, naturalizmus, realizmus definíció, mi a naturalizmus, realizmus és naturalizmus, realizmus vs naturalizmus, realizmus és naturalizmus .

Mi a Realizmus?

A realizmus olyan mozgalom, amely a tizenkilencedik század közepén kezdődött és a 19. század végén és a huszadik század elején állt. A realizmus, ahogyan a neve is mutatja, az életet ábrázolja, ahogyan azt a műalkotásokban ismerjük. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a romantikával, amely olykor olyan helyzetekben élt át, amely soha nem történhet meg a való életben, a valóság az élet megmutatására összpontosított, hiszen valójában az irodalomban és a színházban is. A színházra összpontosíthatunk, hogy lássuk, hogyan működik a színpadon a realizmus.

Most már megállapítottuk, hogy a realizmus ábrázolja az életet, ahogy a színpadon van, amikor a színházról van szó. Tehát egy realizmuson alapuló drámában látni fogják azokat a történeteket, amelyek a valós életet ábrázoló színészek a természetfeletti lények és más olyan tényezők bevonásával járnak, amelyek nem része a valós életnek. Egy ilyen drámában azt mondják, hogy a háttérnek téglafalnak kell lennie. Ezután a háttérben festett téglákkal lehet megjeleníteni a téglákat.

Mi a Naturalizmus?

A naturalizmust 1880-tól 1930-ig tartják. A naturalizmus a realizmus egyik formája. Ez azt is jelenti, hogy az életet is mutatja az alkotásaikban. Azonban a naturalizmus sokkal inkább a dolgok tudományosabb megmagyarázására összpontosít. Megmutatja, hogy a tudomány és a technológia milyen hatással van a társadalomra, amikor összességében veszünk. Emellett arra is koncentrál, hogy a társadalom és a genetika hogyan befolyásolja az egyént. Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan működik a naturalizmus az irodalmi formákban, nézzük meg, hogyan épül fel a naturalizmus a színpadon.

A színházban, amikor a dráma a naturalizmust alapul veszi, jó különbséget fogsz látni. Amikor a drámák színészei, akkor látni fogják, hogy olyan módon fognak eljárni, hogy a színészi természetesebb és reálisabb legyen. Tehát a való életben fognak működni. Például, ha olyan cselekvés van, amely megköveteli, hogy fordítsd vissza a közönségnek, ha ezt a való életben csinálod, éppen ez az, amit a naturalizmus szereplői tennének.Visszatérve a közönséghez a következő naturalizmus része a drámában. Továbbá, ha téglafal van, mint a háttérben egy cselekedetben, a naturalizmusban, akkor a téglafalnak igazi tégla kell.

Emile Zola példázza a tizenkilencedik századi naturalizmust

Mi a különbség a realizmus és a naturalizmus között?

• Periódus:

• A realizmus a XIX. Század közepétől a 19. század végéig és a huszadik század elején létezett.

• A naturalizmust 1880-tól 1930-ig tartják.

• A realizmus és a naturalizmus meghatározása:

• A realizmus az életet ábrázolja, mint a valóságban a fikcióban, beleértve a színházat is.

• A naturalizmus a realizmus egyik formája. Ez azt is jelenti, hogy az életet is mutatja az alkotásaikban. Azonban a naturalizmus sokkal inkább a dolgok tudományosabb megmagyarázására összpontosít. Megmutatja, hogy a tudomány és a technológia milyen hatással van a társadalomra, amikor összességében veszünk. Emellett arra is koncentrál, hogy a társadalom és a genetika hogyan befolyásolja az egyént.

• Fókusz karakterek:

• A realizmus gyakran középosztálybeli karakterekre koncentrál.

• A naturalizmus középpontjában az alacsonyabb osztályú karakterek vagy az alacsony képzettségű karakterek állnak.

• Megközelítés és népszerűség:

• A realizmus szimpatikusabb volt a történethez való közeledésénél, és ennek eredményeként a közönség figyelmét és kedvét elnyerheti.

• A naturalizmus, mivel inkább a történet klinikai megközelítésére koncentrált, nem olyan valóságos történet volt, mint a szívérzés vagy a szenvedélyes történet. Ennek eredményeként a naturalizmus termékei nem olyan népszerűek voltak a közönséggel szemben.

Bár két különböző típusnak ismertek, eddig a realizmus és a naturalizmus többé-kevésbé integrálódott, hogy a teremtmények szempontjából nehéz különbséget tenni egymástól.

Képek jóvoltából: Bonjour, Monsieur Courbet, 1854. Gustave Courbet és Emile Zola realista festménye a Wikicommons (Public Domain) segítségével