Különbség Swift Code és IBAN kód
Swift Code vs IBAN kód
Azok számára, akik nem tudják, az IBAN és a SWIFT a bankok világszerte alkalmazott kódjai, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök egyszerű és gyors átutalását, valamint a nemzetközi bankszámlák egyszerűbb azonosítását. Bár a formázással kapcsolatos hasonlóságok vannak, különbség van az IBAN és a SWIFT kódok céljaival kapcsolatban, amelyeket ebben a cikkben tárgyalunk.
Az IBAN (nemzetközi bankszámlaszám) megtervezése előtt nehézkes volt az ügyfelek és a kisvállalkozások tulajdonosainak azonosítása, hogy mely bankokat és fióktelepeket kívánják átutalni. Az útválasztási hibák szükségtelen késlekedést okoztak, és a bankok ezen hibák miatt többletköltséget is okoztak. Az IBAN-t a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) dolgozott ki a pénzügyi és nem pénzügyi tranzakciók megkönnyítése érdekében. Bár IBAN-t vezettek be az EU-n belüli pénzügyi tranzakciókra, a rendszert rugalmasan fogadták el globálisan. Az IBAN tartalmazza az országkódot, a számjegyeket, a bankszámlaszámot stb., Amely feltünteti az összes szükséges információt. Az IBAN szám validálása MOD-97-10 technikával történik. Egyszerű szavakkal az IBAN a meglévő bankszámlaszámának a kiterjesztése, amely lehetővé teszi a nemzetközi pénzátutalások könnyebb és gyorsabb lebonyolítását. Megszünteti a jogosulatlan hibákat, és gyors és hatékonyabbá teszi az átirányítást. Ha valaki olyan külföldi országban van, akinek fizetéseket szeretne küldeni, akkor az IBAN számát a bankjával megkaphatja, és nagyon kevés idő alatt nemzetközi pénzátutalást eszközölhet.
A SWIFT a Világbankközi Pénzügyi Távközlési Társaságot képviseli, és valójában egy bankszektor intranetje a világméretű kommunikációnak és pénzátutalásoknak. A SWIFT-t 1973-ban alapították Belgiumban. A SWIFT tagjai általában bankok és vállalkozások, amelyek saját SWIFT kódot neveznek el. A SWIFT napi szinten közel 10000 bankot szervez 200 országban. A SWIFT kód egy nemzetközi szabvány a bank azonosításához. A SWIFT kód alfa numerikus karakterekből áll és 8-11 ilyen karaktert tartalmaz. Az első 4 karakter a bankot jelöli, a következő két karakter az ország számára, a következő kettő tartalmaz információkat a helyről, míg az utolsó három karakter a bank fióktelepét mutatja.