Különbség a gondolkodás és az önbecsülés között
Reflection vs Introspection
A Reflection és az Introspection két szó, amelyek sok zavart okoztak a jelentésük és a használatuk tekintetében. A reflexió és az introspekció közötti különbség csekély és finom, és az a tény, hogy két olyan szó van a folyamathoz, amely a befelé forduláshoz kapcsolódik, egyszerűen azt jelenti, hogy nem szinonimák, és kontextusaik szerint kell használni. A nyomorúság az introspektív reflexió kifejezés használatával társul. Krisztust idézni: "Bírolj el magadat, nehogy megítéljék". Ezt csaknem kétezer évvel ezelőtt mondták, de még mindig helytálló. Az önfejlesztés számos módja közül az introspektív reflexió a legkevésbé fájdalmasnak, de nagyon produktívnak tűnik az ember számára a javulás felé vezető úton.
Reflection
Mindannyian tudjuk, hogy a tükröződés a fémes anyagok tulajdonsága, hogy visszadobja a fényt. Amikor tükörbe nézel, az a képed, amit visszaverődtek a visszaverődés után. A beszéded és a viselkedése tükrözi az oktatásodat és a nevelést. Az érzékelt képed tükrözi a személyiségedet, amit másokkal dobol. Angolul, a gondolkodás egy módja annak, hogy megvizsgálja és elemezze saját cselekvéseit és magatartásait. A játékosok tükrözik teljesítményüket, a kormányok tükrözik a múltban elért teljesítményüket, és a hallgatói pontszámok egy vizsgán tükrözik a tantárgy megértésének képességét.
Ha cselekvésre gondolunk, az emberek tükrözik annak lehetséges következményeit. Így a reflexió egy olyan folyamat, amely mérlegeli a cselekvés előnyeit és hátrányait, ezáltal segítve az embereket abban, hogy minden tekintetben jobb megoldást érjenek el.
Introspection
Az introspekció másrészt a saját cselekvéseinek, gondolatainak és viselkedésének elemzésére és mások hatására utal. Bizonyos értelemben az önbecsülés önértékelés. Abban az esetben, ha azt mondják, hogy az embereket figyelmeztetni kell, mielőtt másokat vádolnának. A lélekkutatás részt vesz az introspekció folyamatában. Így láthatjuk, hogy az introspekció mélyebb és összetettebb, mint a gondolkodás. Az önbecsülés filozófiaibb a megközelítésben, mivel segít az embereknek a hibáik helyesbítésében. Például egy személy lehet részeges, és lehet, hogy mindenféle tanácsot kap az ivási szokásaitól. Lehet, hogy nem veszi figyelembe minden ilyen tanácsot. De csak az introspekció után, ahol egy belső hang szól neki rossz szokásáról és arról, hogy ez kárt okoz neki és másoknak, reméljük, hogy megpróbálja lemondani a szokásáról. Az önbecsülést az egyének, a vállalatok, a csapatok és még a kormányok is használják, hogy lehetőséget kapjanak arra, hogy visszanézzenek és lelkeket keressenek.
A reflexió gyakran felületi, míg az introspekció mélyebb, és segít nekünk saját magatartásunk alapjául szolgáló okok feloldásában, valamint hibáink és bolondságaink helyesbítésében.