A hüllők és az emlősök közötti különbség A

Anonim

A hüllők voltak az első igazi szárazföldi kordátok. Elődeikkel ellentétben testük és tojásaik héja jól alkalmazkodott a kiszáradás ellen, és nem volt köteles vízzel élni a sikeres reprodukció biztosítása érdekében. A hüllők egy másik sajátossága, hogy az emlősök, mint a hüllők egy alcsoportja (1), a Synapsidok, a mai emlősök ősei. A hüllők egymástól eltérő evolúciójának folyamán az emlősök számos olyan tulajdonságot fejlesztettek ki, amelyet a hüllők nem rendelkeznek, és az állatok legfejlettebb osztályává váltak. A következők egyike a hüllők és az emlősök közötti különbségeknek.

Külső morfológia:

  • A hüllők és az emlősök általános testhelyzete vízszintes, kivéve néhány főemlősöket; a függelékek oldalról származnak a hüllők számára, míg azok a test alól származnak emlősökben (2).
  • A hüllőkben a bőrt lefedik a mérlegek, míg emlősökben szőrrel vagy prémekkel és faggyúmirigyekkel borítják.

Anatómia:

1. Osteológia:

  • A koponya a hüllőkben testük arányában kisebb, mint az emlősöké. A kisebb koponya kisebb agyi és az agy testméret arányát nagyjából az állatok intelligencia szintjének mutatójaként használják (3). Így az emlősök koponyájának nagysága jelenti az intelligencia szintjét.
  • A hüllők állkapcsát Quadrate és artikulált csontok alkotják, szemben az emlősökben lévő daganatos csont egyik állkapocsával.
  • A koponya hátsó részének lekerekített nyúlványait, amelyek az első csigolyával kapcsolódnak, az occipitális szondáknak nevezik. Két ilyen vetület van emlősökben, míg a hüllők rendelkeznek.
  • A középfül a Hüllőkben egy csontból áll, a columella néven. Az emlősökben azonban három csontból áll. e., Malleus Incus és stapes. Ezek közül a stapusok homológok a korábban említett osztály columellájával.
  • A hüllőknek hiányzik a teljesen kifejlesztett szekunder szájpad, ami az emlősök jellemző tulajdonsága. Ez lehetővé teszi, hogy az emlősök lazítás közben megkönnyítsék a légzést; egy kiváltság, amit a hüllők hiányoznak. A krokodilok kivételnek számítanak.
  • A bordák a hüllők minden csigolyájából merülnek fel. Vannak azonban eltérések is. Ezek a karpátiát és a műanyagot alkotják, akár a teknősökben (külső), akár a kígyó kígyókra korlátozódhatnak. Emlősöknél ez csak a mellső csigolyára korlátozódik, a bordák soha nem alkotnak külső esetet. A kaudális bordák teljesen hiányoznak.

2. Fogak :

  • A fogakat folyamatosan felváltják a hüllőkben (Polyphyodont).Az emlősökben azonban csak kétszer állítják elő életük során (Diphyodont).

3. Keringési rendszer:

  • Az emlősök négykamrás szívével szemben a hüllőknek háromkamrás szívük van, kivéve a krokodilokat. Habár két aurikula van jelen benne, a kamrát elválasztó szeptum nem tökéletesen fejlett.

4. Légzőrendszer:

  • Mind az emlősök, mind a hüllők a tüdőben lélegeznek. Az utóbbiak vízi fajai azonban a bőrt és a cloaca-t használják, továbbá a gázok kicserélésére.
  • A membrán lehetővé teszi, hogy a tüdők további helyet biztosítsanak a légzés során. Ez a struktúra hiányzik a hüllőkben. A krokodilok kivétel ez alól.

5. Anyagcsere:

  • A hüllők ektotermikus és poikilotermikus állatok. Képesek korlátozni testhőmérsékletüket, ami korlátozza az élőhelyüket olyan helyekre, ahol a hőmérséklet általában állandó. Az emlősök azonban endotermikusak és homeothermikusak, kivéve a Heterocephalus glaber kivételt. Ez lehetőséget ad arra, hogy különböző környezeteket vizsgáljanak meg.
  • Ennek eredményeképpen az enzimek a hüllők széles hőmérsékleti tartományában aktívak.
  • Az emlősökhöz képest A hüllőknek nagyon alacsony a metabolizmusa.

6. Idegrendszer:

  • Az emlősöknek nagyobb és összetettebb agyuk van a hüllőkhöz képest. Ez a kognitív képességek magasabb szintjét jelöli az állatok előző osztályában

7. Szaporodás:

  • Az emlősök viviparous, i. e., az egyes állatokat szülnek, míg a hüllők ovipúrás állatok (tojásrakó állatok). Vannak azonban olyan gyíkok, mint a Zootoca vivipara kivételek, amelyek viviparosak.
  • A hüllők fiataljai képesek arra, hogy saját maguknak szánják magukat (4). A szülõi ellátás nem gyakori. Azonban az emlős csecsemők a szülő táplálékától függenek. A fiatalok ápolása emlőmirigyekkel az emlősök legkülönlegesebb jellemzője.
  • Az autotómiát és a regenerációt a gyíkok között gyakoriak.
  • Parthenogenezis: A tojás megtermékenyítés nélküli reprodukcióját (asexually) a partenogenezisnek nevezzük. Ez a jelenség számos hüllőfaj között széles körben szerepel. Ezt azonban emlősökben nem jelentették.