Különbség az SQL és a T-SQL között

Anonim

SQL vs T-SQL

A lekérdező nyelvek az adatbázisok eléréséhez és manipulálásához használhatók. Az SQL és a T-SQL két ma használt népszerű lekérdezési nyelv. A strukturált lekérdezési nyelv (SQL) az adatbázisok számítógépes nyelvét jelenti. A relációs adatbázis-kezelő rendszerek (RDMS) adatainak elérésére és manipulálására szolgál. A T-SQL (Transact SQL) a Microsoft által kifejlesztett SQL kiterjesztés. A T-SQL a Microsoft SQL Serverben használt lekérdezési nyelv.

SQL

Az SQL képes adatot beilleszteni egy adatbázisba, lekérdezni az adatokat az adatokhoz, frissíteni / törölni az adatokat egy adatbázisban, és létrehozni / módosítani az adatbázis sémát. Az SQL-t az 1970-es évek elején dolgozták ki az IBM, és eredetileg SEQUEL (Structured English Query Language) néven ismert. Az SQL nyelvnek több nyelvi eleme van, mint záradékok, kifejezések, predikátumok, lekérdezések és utasítások. Ezek közül a legelterjedtebbek a lekérdezések. A lekérdezéseket a felhasználó úgy határozza meg, hogy leírja az adatbázishoz szükséges adatok részhalmazának kívánt tulajdonságait. Ezután az adatbázis-kezelő rendszer elvégzi a szükséges optimalizálást a lekérdezéshez, és végrehajtja a szükséges fizikai műveleteket a lekérdezés eredményeinek előállításához. Az SQL lehetővé teszi az adattípusok, például a karakterláncok, a bitszövegek, a számok, valamint az adatbázis oszlopaiban szereplő dátum és idő használatát is. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1986-ban és 1987-ben elfogadták az SQL szabványt. Annak ellenére, hogy az SQL ANSI szabvány, az SQL nyelv számos változata létezik. Az ANSI szabványnak való megfeleléshez azonban mindezen verziók támogatják a széles körben használt parancsokat, mint a SELECT, UPDATE, DELETE, INSERT, WHERE hasonló módon.

T-SQL

A T-SQL a Microsoft által kifejlesztett SQL kiterjesztés. A T-SQL kiterjeszti az SQL-t több olyan szolgáltatás hozzáadásával, mint az eljárási programozás, a helyi változók és a karakterlánc / adatfeldolgozás támogató funkciói. Ezek a tulajdonságok teszik teljessé a T-SQL Turing-t. Bármely alkalmazásnak, amelyiknek kommunikálniuk kell a Microsoft SQL szerverrel, T-SQL utasítást kell küldenie a kiszolgálónak. A T-SQL az alábbi kulcsszavakkal biztosítja az áramlásszabályozási képességeket: BEGIN és END, BREAK, CONTINUE, GOTO, IF és ELSE, RETURN, WAITFOR és WHILE. Ezenkívül a T-SQL lehetővé teszi a FROM-záradék hozzáadását a DELETE és UPDATE utasításokhoz. Ez a FROM-záradék lehetővé tenné, hogy beilleszkedjen a DELETE és UPDATE utasításokhoz. A T-SQL lehetővé teszi a többszörös sorok beillesztését egy táblázatba a BULK INSERT utasítással. Ez több sorba helyezi a táblázatot azáltal, hogy egy külső adatot tartalmazó fájlt olvas. A BULK INSERT használata javítja a teljesítményt, mint a külön INSERT utasítások használatával minden sorhoz, amelyet be kell illeszteni.

Mi a különbség az SQL és a T-SQL között?

Az SQL olyan adatbázisok számítógépes nyelvét jelenti, amelyek képesek adatot beilleszteni egy adatbázisba, lekérdezni az adatokra vonatkozó adatokat, frissíteni / törölni az adatokat egy adatbázisban, és létrehozni / módosítani az adatbázis sémát, míg a T-SQL SQL kiterjesztésével több jellemzők. A T-SQL-t a Microsoft fejlesztette ki, és elsősorban a Microsoft SQL kiszolgálón használja. Ezek a jellemzők magukban foglalják az eljárási programozást, helyi változókat és a karakterlánc / adatfeldolgozás támogató funkcióit. A T-SQL lehetővé teszi a többszörös sorok beillesztését egy táblázatba a BULK INSERT utasítással, amely nem elérhető az SQL-ben. Ezenkívül a T-SQL lehetővé teszi a FROM-záradék beillesztését a DELETE és UPDATE utasításokhoz.