A rétegzett és a klaszter mintavétel közötti különbség | Stratifikált vs klaszter mintavétel
Stratifikált mintavétel vs klaszter mintavétel
A statisztikában - különösen a felmérések elvégzése során - a népességre vonatkozó eredmény és előrejelzések pontosabbak. De az egyszerű véletlenszerű mintavételnél lehetőség van arra, hogy kiválasszuk a minta tagját, amely elfogult; más szóval, nem képviseli a lakosságot tisztességesen. Ezért a rétegzett mintavételezés és a klaszter mintavételezése az egyszerű véletlenszerű mintavételezés torzításának és hatékonyságának leküzdésére szolgál.
Stratifikált mintavétel
A rétegzett véletlenszerű mintavétel olyan mintavételi módszer, amelyben a lakosságot először rétegekre osztják (A réteg a népesség homogén részhalmaza). Ezután minden rétegből egy egyszerű véletlenszerű mintát veszünk. Az egyes rétegekből származó eredmények együttesen alkotják a mintát. A következő példák a lehetséges rétegek populációkban
• Állami populációra, férfi és női rétegek
• Egy városban, lakóhellyel és nem rezidens réteggel rendelkezők esetében
• Egy kollégiumban fehér, fekete, spanyol és ázsiai rétegek számára
• Egy közönség számára A teológia, a protestáns, a katolikus, a zsidó, a muszlim rétegek vitája
Ebben a folyamatban a populációnak a véletlenszerűen véletlenszerű mintázatok helyett a népességet csoportokká választják (homogén csoportok). Ezután véletlenszerű mintákat veszünk a csoportból. Az egyes csoportokból vett véletlenszerű minták mennyisége a csoporton belüli elemek számától függ.
Ez lehetővé teszi a mintavétel elvégzését anélkül, hogy egy csoport mintája nagyobb lenne, mint az adott csoporthoz szükséges minták száma. Ha egy adott csoportból származó elemek száma nagyobb, mint a szükséges összeg, az elterjedési eltérés hibás értelmezéshez vezethet.
A rétegzett mintavétel lehetővé teszi különböző rétegek statisztikai módszereinek használatát, ami elősegíti a becslés hatékonyságának és pontosságának javítását.
Klasztermintavétel
A klaszter véletlenszerű mintavétele mintavételi módszer, amelyben a lakosságot először klaszterekre osztják (A klaszter a népesség heterogén részhalmaza). Ezután egy egyszerű véletlen mintát veszünk a klaszterekből. A kiválasztott klaszterek összes tagja együtt alkotja a mintát. Ezt a módszert gyakran használják, ha a természetes csoportok nyilvánvalóak és elérhetőek.
Például tekintse meg a felmérést a középiskolai hallgatóknak a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételének értékelésére.Ahelyett, hogy véletlen hallgatókat választanának a hallgatói lakosságtól, a felmérés mintáinak kiválasztása a csoportminták mintavétele. Ezután az osztály minden tagját megkérdezzük. Ebben az esetben az osztályok a diákpopuláció klaszterei.
A fürtmintavételben a véletlenszerűen választott klaszterek, nem az egyének. Feltételezzük, hogy minden egyes klaszter önmagában a népesség objektív reprezentációja, ami azt jelenti, hogy mindegyik klaszter heterogén.
Mi a különbség a rétegzett mintavétel és a fürtmintavétel között?
• Rétegzett mintavétel esetén a populáció homogén csoportokra oszlik, melyeket rétegnek neveznek, a minták egyik attribútuma alapján. Ezután kiválasztják az egyes rétegek tagjait, és az ezekből a rétegekből vett minták száma arányos a populáció rétegeinek jelenlétével.
• A fürtmintavétel során a lakosság csoportokba rendeződik, elsősorban a helyszínen, majd véletlenszerűen kiválasztják a klasztereket.
• A fürtmintavétel során egy klaszter véletlenszerűen van kiválasztva, míg a rétegzett mintavételi tagok véletlenszerűen vannak kiválasztva.
• Rétegzett mintavétel esetén minden egyes csoport (réteg) tartalmaz homogén tagokat, míg a fürtmintavételnél a klaszter heterogén.
• A rétegzett mintavétel lassabb, míg a fürtmintavétel viszonylag gyorsabb.
• A rétegzett mintáknak kevesebb faktorhiba van a lakosságon belüli csoportok jelenlétében, és a módszereknek a jobb becslés érdekében történő adaptálása.
• A fürtmintavételnek nagyobb a hibaaránya.
