Különbségek az EPSP és a cselekvési potenciál között A különbség a

EPSP vs Action Potential

Az idegtudomány sokak érdeklődését felkeltette. Ez egy tanulmány az idegrendszer működéséről, és arról, hogy a szervezet képes-e különböző ingerekre reagálni. A test magában tartalmaz vegyi anyagokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy működjenek és túlélhessenek ebben a kihívásokkal teli környezetben. Az agy az egész test parancsnoka, és elmondja nekünk, hogy mit kell tennünk, vagy hogyan reagáljunk. Ez a testünk általános a bátyjaival, a neuronokkal. A neuronok egymással kommunikálnak és elküldik az üzeneteket a tábornoknak. A kéznél lévő információkkal az agyi általános új taktikákat dolgozhat ki arról, hogy miként ellenezheti ezeket a trükköket. Leggyakrabban az EPSP és a cselekvési potenciál vesznek részt konkrét cselekvések létrehozásában. Az EPSP és az akciópotenciál közötti különbség ebben a cikkben lesz kidolgozva.

-> ->

"EPSP" jelentése "izgatottsági posztszinaptikus potenciál". "Ha pozitív töltésű ionok áramlanak a posztszinaptikus sejt felé, akkor a posztszinaptikus membránpotenciál pillanatnyi depolarizációja következik be. Ez a jelenség EPSP néven ismert. A posztszinaptikus potenciál ingerlékessé válik, amikor a neuron kiváltja az akciós potenciál felszabadulását. Az EPSP olyan, mint a cselekvési potenciál szülője, mivel az a neuron indításakor jön létre. Az EPSP lehet, ha csökken a kimenő pozitív ion töltetek száma. Az excitatorikus posztszinaptikus áramot vagy az EPSC-t hívjuk. Az EPSC az ionok áramlása, amely az EPSP-t okozza.

A postsinaptikus membrán egyetlen patch-jában több EPSP valószínű. Az EPSP-k additív hatásúak, ami azt jelenti, hogy az egyes EPSP-k összege együttes hatással jár. A nagyobb membrán depolarizáció akkor lép érvénybe, amikor nagyobb EPSP-k keletkeznek. Minél nagyobbak az EPSP-k, annál jobban eléri az akciós potenciál tüzelésének határát. Az aminosav-glutamát az EPSP-kkel kapcsolatos neurotranszmitter. Ez is a gerinces központi idegrendszer fő neurotranszmittere. Az aminosav-glutamátot ezután excitáló neurotranszmitternek nevezik.

Az akciópotenciált az EPSP bocsátja ki. Ez egy pillanatnyi esemény, amikor a sejt elektromos membránpotenciája azonnal felemelkedik és leesik. Következõ következetes pálya következik. Az idegsejtekben az akciós potenciálokat idegimpulzusoknak vagy tüskéknek is nevezik. Az akciópotenciálok sorát spike vonatnak nevezik. Az emberi sejtekben gyakran előfordulnak akciós potenciálok, mivel az emberekben vannak idegsejtek, endokrin sejtek és izomsejtek. Ha van jel, akkor az idegsejtek egymással kommunikálnak az EPSP eléréséig, amíg akciópotenciálra nincs szükség. A feszültséggel határolt ioncsatornák akciós potenciálokat eredményeznek. Ezek a csatornák a sejt plazmamembránján belül helyezkednek el.Van egy fázis, amelyet nyugalmi potenciálnak neveznek. Amikor a membránpotenciál közeledik a pihenő fázishoz, a feszültséggel határolt ioncsatornák zárva vannak, de azonnal megnyílik, amikor a membránpotenciál értékének növekedése megnő. Nátriumionok áramlik, amikor ezek a csatornák nyitnak, ami tovább növeli a membránpotenciálot. A membránpotenciálok növekedésével egyre több elektromos áram folyik. Az állati sejtekben kétféle akciópotenciál létezik: feszültséggel bevont nátriumcsatornák és feszültség-kapuzott kalciumcsatornák. A feszültséggel bevont nátriumcsatornák körülbelül egy milliszekundumig tartanak, míg a feszültséggel határolt kalciumcsatornák körülbelül száz milliszekundumig vagy még tovább tartanak.

Összefoglaló:

1. "EPSP" jelentése "excitatív posztszinaptikus potenciál". "

2. A pozitív töltésű ionok áramlása a posztszinaptikus cella felé fordul elő, a posztszinaptikus membránpotenciál pillanatnyi depolarizációját hozza létre.

3. Az akciópotenciálokat idegimpulzusoknak vagy tüskéknek is nevezik.

4. A posztszinaptikus potenciál ingerlékessé válik, amikor a neuron aktivitási potenciált enged.

5. Az akciós potenciál olyan pillanatnyi esemény, amelyben a sejt elektromos membránpotenciája azonnal felemelkedik és csökken.