Különbség egy atombomba és egy hidrogénbombával
Nukleáris fegyverek tervezése
A tömegpusztító fegyverek létrehozása továbbra is terjed a globális félelemre a veszélyes hatások és a súlyos környezeti katasztrófa miatt. Az atomenergia felhasználása a fejlődő nemzet számára alapvető fontosságú eleme, de a világhoz való jelentős hozzájárulás mögött rejlik az ember azon kívánsága, hogy a katonai bátorságot más nemzetek fölé terjessze. A nukleáris fegyvereket nemcsak a katonai védelemhez hozták létre, hanem a nukleáris sugárzást felszabadították, és minden kérdés nélkül kiküszöbölték a csepegtető helyszínen.
A két legfélelmetesebb és legkevésbé destruktív háborús elemet, az atombombát és a hidrogénbombát vitatják meg. Az atom- és a hidrogénbombáknak nincs különbsége? Miért bombabb a hidrogén, mint az atombomba? Mind az atomok, mind a hidrogén számos összehasonlító módon különböznek egymástól. A hidrogénbombát erősebbnek tekintik, mint az atombomba, a megfelelő elvek és a relatív erősségük miatt. Mindkét bombák urán- és plutónium radioaktív elemeket használnak nukleáris energia létrehozására, de különböznek az elemek használatától. A hidrogénbombát "termonukleáris" bombaként is ismerik, és energiát generál a hasadási bomba, hogy összenyomja és fuzionáló üzemanyagot fújjon.
Az atombomba atommaghasadással vagy atomoszlatással működik, míg a hidrogénbombák atomfúzióval vagy atommagok kombinálásával működnek. Alapvetően a hasadás a radioaktív elemeket a nagy atomoktól a kisebbek közé bonálja, miközben a fúzió a kis atomokat egyesíti, hogy nagyobbakat hozzon létre, és így a hidrogén-bomba felszabadulása nagyobb, mint az atombomba. Az atombomba által kibocsátott energia milliószor nagyobb, mint a kémiai reakciókban felszabadított energia, míg a hidrogénbombával három-négyszeres atombombát szabadíthat fel. A nukleáris bombákról úgy gondolják, hogy egy tonnánkénti TNT-ig akár 500 000 tonna TNT-vel is rendelkezünk, így nagyjából felmérhetjük, mennyire veszélyes a hidrogén-bomba.
A nukleáris bombákat egy TNT-detonáló eszköz robbanásával indítja el. Ez a radioaktív elemeket (Uranium-235 és Plutonium-239) nagy mennyiségű energiával ütközik egymással. Ez elindítja a láncreakciót, és több atom lebomlik, és az energia felszabadul. A hidrogénbombát azonban atombombával való tényleges jelenlét elindítja. A radioaktív elemeket a nukleáris fúziót okozó atommaghasadáshoz hasonlóan szorosan összekapcsolják. A terméken keresztül az atombomba nagy radioaktív részecskéket eredményez, miután az energiát felszabadították, miközben a robbanás után a hidrogénbombák radioaktív részecskéi megindultak.
Bizonyára el tudjuk képzelni, hogy mind az atombombák, mind a hidrogénbombák megsemmisítésének mértéke egyszerűen emlékeztet a Hiroshima és a Nagaszaki bombázásra 1945-ben.A mai napig a nukleáris fúziós bombák iratai a hadviselés során nem történtek, bár a kormányzati védelmi programok jelentős kutatást végeztek egy ilyen termelési lehetőséggel kapcsolatban.
Összefoglalva az atom- és hidrogénbombák közötti különbséget, a következőkben a következők jelennek meg:
1. A hidrogénbombát az atombomba "továbbfejlesztett" változatának tekintjük
2. Atomkombináció működik atommaghasadás mellett, míg a hidrogénbombát a nukleáris fúzió működik.
3. A koncepció szerint a hidrogénbombák több atomi bombát tartalmaznak
4. A hidrogénbombát atombombával fel lehet detonálni.
