Különbség az Atelectasis és a Bronchiectasis között A különbség
Atelectasis vs hörghiectasis
Atelectasia
Atelectasis a tüdőszövet hirtelen összeomlása, vagy hiányzik a gázcsere. Ez részben vagy egész tüdőterületen fordulhat elő. A bronchiectasis a tüdőszövet lokalizált megsemmisülése az elasztin elvesztése következtében a légutak falaiban. A légutakat a pusztítás miatt okozott bronchiectasisban visszafordíthatatlan dilatáció jellemzi, és obstruktív tüdőbetegségek közé sorolják. Mind az atelectasis, mind a bronchiectasis obstruktív tüdőbetegségeket okoz, de a patológia nagyon eltérő. Az előbbiben hirtelen elzáródás következett be, az utóbbiban fokozatosan rombolás következett be.
Az atelectasis leggyakoribb etiológiája a mellkas utáni műtéti beavatkozása a légúti lumen belsejében fellépő elzáródás, a levegő átjáró falából történő növekedés vagy a légutak külső lenyomásából eredő tömörülése miatt. A vastag nyálkahüvelyek vagy idegen testek a lumen belsejében akadályokat okozhatnak, tumorok keletkezhetnek a falról, és végül minden olyan daganat vagy nyirokcsomó, amely keletkezik és a külső lumenből összenyomódik, a csövek hirtelen elzáródásához vezethet. A bronchiectasisnak van veleszületett és szerzett oka, de a szerzettek gyakran megtalálhatók. A megszerzett okok között gyakoriak az idegen testek belélegzése, a tuberkulózis, a tüdőgyulladás és a baktériumok, például a staphylococcus és a klebsiella okozta fertőzések. A bronchiectasis veleszületett okai Young-szindróma, Kartagener-szindróma vagy cisztás fibrózis, amelyekben gyulladás és csökkent alveoláris folyadék képződik. Az atelektázisban, az elzáródás után a levegő az alveolusokból abszorbeálódik a vérbe, majd a tüdő szövete visszahúzódik. Ezt az ürített alveoláris teret később fel lehet tölteni alveoláris folyadékkal és sejtekkel, amelyek miatt a tüdő elhajlik, és sok szerkezetet elmozdít.Attól függően előfordulhat, hogy először a dyspnoe előfordulhat, először hypoxia, hypotensio és cianózis léphet fel, és halál is előfordulhat. Ha az érintett terület nagyon kicsi, akkor lehetnek csak dyspnea és száraz köhögés, enyhe mellkasi fájdalom. Ezért mindkét betegség könnyen megkülönböztethető az okai és tünetei alapján. A röntgensugárban az atelektázia a tüdőszövet szöveti opacifikációjának vagy az egyik lebeny vagy az egész tüdõ összeomlásának tekinthetõ, míg a bronchiectasis diagnosztizálására jobb lesz a CT vizsgálat, ahol olyan látens és cisztás terek jelenlétét mutatják, amelyek nagyon specifikusak a bronchiectasis esetében.A sputum teszt fontos, mivel felfedezi a fertőzést okozó organizmust, és ennek megfelelően az antibiotikumok indíthatók. A mellkasi fizioterápia segítséget nyújt az elzáródás megszüntetésében és a rugalmas száloptikás bronchoszkópia elengedhetetlen ahhoz, hogy az atelekthasás esetén kijavítsa és eltávolítsa a blokkolószert. A bronchiectasis kezeléséhez a megfelelő antibiotikumok bevitele elengedhetetlen az agresszív fizioterápia és a bronchodilatátorok alkalmazása mellett.
Összefoglaló:
Az atelaktasis a tüdőszövet akut rendellenes működése, mivel a légcsatornában egy blokk okoz hirtelen légzési nehézséget. A bronchiectasis a terminális légcsatornák krónikus, fokozatos megsemmisítése, valamint a folyadék felhalmozódása. Az atelektázist elkerülhetjük, ha a műtét utáni megfelelő kezelést végezzük, míg a bronchiectasis egy visszafordíthatatlan pusztulás a tüdőszövet számára, amely csak palliatív módszerekkel kezelhető.
