Különbség az empirikus és a molekuláris képlet között A kémiai különbség
A két legáltalánosabb kémiai képlet az empirikus képlet és a molekuláris képlet. Mindkét képlet megmondja, milyen elemek alkotnak egy adott vegyi anyagot. Például a H2O (mind molekuláris, mind empirikus képlet) hidrogén (H) molekulákkal és oxigén (O) molekulákkal rendelkezik. A CaCl (kalcium-klorid) vizsgálata során tudni fogja, hogy benne vannak a kalcium (Ca) és a klór (Cl) atomjai.
A molekuláris és az empirikus képletek eltérnek az alsó indexükben szereplő számoktól. Az index a H2O "2". Egy molekuláris formula esetében az index leírja az adott molekula összes atomját. A hexán, egy hat atom szénatom és egy tizennégy atom hidrogén molekula C6H14-ben kifejezve egy molekuláris képletben. Egy empirikus képlet esetében az index leírja az atomok arányát egy adott molekulában. Ismét a hexán hat szénatommal és tizennégy hidrogénatomjával a C3H7 kifejezést fejezzük ki, mivel ez a 6: 14 arány.
A középiskolai kémia tankönyvekben sokkal gyakoribb egy empirikus képletet látni, mint molekuláris képletet. Az empirikus képletek ionos vegyületeket és makromolekulákat is ismertetnek. Az ionos vegyületek olyan molekulák, amelyeket az elektrosztatikus erő tart fenn, amikor a negatív töltésű atom reakcióba lép a pozitív töltéssel. A makromolekulák nagy molekulák, például nukleinsavak és fehérjék. Az empirikus képlet különösen hasznos a makromolekulák formulájának tisztán történő kimutatására. Az empirikus képlet nélkül az indexben szereplő számoknak óriásiak lehetnek.
Az empirikus képlet használható a fizikában és a kémiai folyamatokban is. A fizika esetében az empirikus képlet matematikai egyenletként működik. Ez az egyenlet arra szolgál, hogy megjósolja az atomok mozgása és kölcsönhatásait vizsgáló megfigyelhető eredményeket.
Összefoglalás
1. Az empirikus és a molekuláris képletek egyaránt kémiai képletek.
2. A molekuláris formula egy molekula összes atomját felsorolja, míg az empirikus képlet azt mutatja meg, hogy mekkora az atomok száma a molekulában.
3. Empirikus képleteket használnak ionos vegyületek és makromolekulák leírására.
4. Az empirikus képleteket a fizika matematikai egyenleteihez alkalmazzák.