Különbség a párolgás és a forralás között A különbség a
A folyadék felszínén párologtatás történik, és folyadék párologtatása történik. Ez a folyadéktól a gázállapotig való átmenet állapota. Az eljárás lassan történik, és nem is látható. Ez akkor fordul elő, ha a víz a levegőbe kerül, és a vízmolekulák páragé alakulnak, és ezek a gőzök keletkeznek és felhőket képeznek.
Forrázás történik a teljes folyadékmennyiségen, és folyadék elpárolgása. Gyorsan bekövetkezik. Ez akkor fordul elő, ha a folyadék gőznyomása megegyezik a folyadék környezeti nyomásának hatásával. Ez egy fázisátalakulási állapot. A forralás három különböző fázisban történik: forró forrás, átmeneti forralás és forralás. A párologtatásra nincs ilyen lépés.
Forrázás akkor történik, amikor a folyadék hőmérséklete nagyobb, mint az anyag forráspontja. Párolgás bármely hőmérsékleten előfordulhat. Ez akkor következik be, ha az anyag egy meghatározott hőmérsékleten folyadék marad.
Greg Bradburn szerint a párolgás akkor következik be, ha megnövekedett energia van jelen, és gyorsan bekövetkezik. A tartály aljától forraljuk fel. A buborékok a tartály alján vannak, majd a tartály tetejére emelkednek. Forró, buborékok nem alakulnak alul és felszínre emelkednek. A párolgás szobahőmérsékleten megy végbe, és így a forralással összehasonlítva lassabban fordul elő.
Forró vízben buborékok keletkeznek, mivel összetett fizikai folyamat, és ezek a buborékok felmelegített folyadékon vannak kialakítva. A forrásban kavitáció és akusztikus hatások vannak. A párologtatás során ilyen buborékok nem képződnek, és nincs kavitáció és akusztikus hatás a párolgásban.
A párolgás és forralás közötti mikroszkopikus különbség a következő:
A forrásban a részecskék mozgása nő, és ez az erő különválasztja a részecskéket egymástól. A hőmérséklet egyenletes, és a forralás is végbemegy. Párolgáskor a részecskék mozgása nem azonos. Néhány részecskék lassabban mozognak, és néhány részecskék nagyobb sebességgel mozognak. A felületi részecskéket a felületi réteg alatt lévő részecskék tartják a helyén, és a középső réteg részecskéit a tartály oldalán ható erők tartják. A felületen lévő részecskék könnyen eltörhetnek a folyadékból.
ÖSSZEFOGLALÁS:
1. A folyadék felületén párologtatás történik, míg a forró folyadék a folyadék teljes hosszában megy végbe.
2. A forralás gyorsan történik, míg a párolgás lassan történik.
3. A párolgás bármely hőmérsékleten megtörténik, míg a forralás meghatározott hőmérsékleten történik.
4. A részecskék mozgása gyors forrásban van, míg a párolgás során néhány részecskék lassan mozognak és ritkábban vannak.
5. Forró vízben buborékok képződnek, de buborékok nem láthatók a párolgásban.
