Különbség a kísérleti és az elméleti valószínûség között A különbség a
Tegyük fel, hogy nem minden ember szereti a matematikát. Mindig azt gondoljuk, hogy a geek emberek csak a matematikát és a tudományt szeretik. A számítások és a formulák mindig megzavarhatják a vizsgáinkat, ezért a flunking elkerülhetetlen.
A statisztikában a számítások nem csak kötelezőek, hanem a számított adatok értelmezésére is szükség van. A statisztika lehet szórakoztató téma a tanár vagy a tanár függvényében. Ő könnyedén taníthatja a témát. Ha a tanár rettegés, nehezebb lesz megtanulni.
A statisztikák egyik összetevője a valószínűség megértése. Valószínűsíthetőség egy szóval összegezhető. A szó a véletlen. A valószínűség alkalmazható olyan társadalomtudományi témákban, mint a közgazdaságtan, a szociológia, a viselkedési tudományok és az orvostudomány.
A valószínűség két összetevője a kísérleti valószínűség és az elméleti valószínűség. Mindkét esetben jelentős különbségek vannak, nyilvánvalóan, amint azt a név is sugallja.
Kísérleti valószínűséggel a személy érdeklődik az eredmény arányának megtalálásához a próbálkozások számához vagy a próbához. Például Brad Pitt ötször forgatta az érmét. Három kísérletet kapott három fejjel és két farkon. Ha megkérdeztük, hogy mi a kísérleti valószínűség a fejlõdésre, a Brad Pitt válaszának ötnek kell lennie.
Másrészt, elméleti valószın˝uséggel a személy érdekli a kívánt vagy kedvező kimenetel arányát a lehetséges kimenetelhez viszonyítva. Ez egy arány (például 1: 3, vagy 1-től 3-ig olvasható). Például Angelina Jolie tíz darab csokoládét tett egy serpenyőbe, az alábbi számokkal: öt fehér csokoládé, három sötét csokoládé és két mogyorós csokoládé. Mivel a kedvenc csokoládé a mogyorós csokoládé, mi az az elméleti valószínûség, hogy mogyorós csokoládét kap? A válasz 2: 10 vagy két mogyorós csokoládé tíz csokoládé fölött. A legegyszerűbb formában az egyik az öt.
A kísérleti valószínűséget gyakran használják orvosi és tudományos kutatásokban. Használható a társadalmi-gazdasági kutatásokban is. Az elméleti valószínűséget bizonyos kutatások és vállalkozások esetében is használják.
Összefoglaló:
1. A kísérleti valószínűség méri az eredmény és a kísérlet arányát, míg az elméleti valószínűség a kedvező vagy kívánt eredményt és a lehetséges kimeneteleket méri.
2. A kísérleti valószínűségeket széles körben alkalmazzák a kísérleti kutatásokban, míg az elméleti valószínűséget széles körben alkalmazzák a vállalkozásokban.
