Különbség a hipotézis és az elmélet között
Hipotézis / elmélet
Mindennek van egy alapja, és az emberek már megpróbálják megmagyarázni ezeket az okokat, mióta a kíváncsiság elkezdődött az ember elme. A tudományos módszerekben a magyarázatok hipotézisekből eredő elméleteken alapultak. Az elfogadott hipotézis elméletvé válik, de az elutasított hipotézis sohasem kapja meg ezt a státuszt. Ezért feltételezhető, hogy a hipotézis és az elmélet a tudományos módszer két lépése. A tudományos jelenlét mértéke változó egy hipotézis és egy elmélet között.
Hipotézis
A különböző szótárak szerinti definíciók szerint a hipotézist olyan tudományos magyarázatként írhatjuk le, amely egy bizonyos jelenség magyarázata. A hipotézis javaslatot ad a magyarázatnak, és a tudományos módszer az eljárás érvényességét teszteli. A tudományos módszer szerint a hipotézist ismételten meg lehet vizsgálni annak érvényességéhez. Az azonosított probléma megoldását a hipotézis segítségével ismertetjük. A hipotézis egy képzett találgatás, mivel megmagyarázza a bizonyítékokon alapuló jelenséget. A jelenség bizonyítéka vagy a kísérlet eredményei használatosak a magyarázathoz, de a hipotézis alapján már sejtették ezeket. Érdekes módon a hipotézist képesnek kell lennie elfogadni vagy visszautasítani, ha a teszt során alkalmazott eljárás megegyezik. A bizonyítékokon alapuló hipotézis megfogalmazása és a korábbi tanulmányok eredményei egy kis időt vesz igénybe, mert a kapcsolatokat alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt bemutatnák a képzett találgatást. Ezenkívül egy hipotézis általában hosszú meghatározás a tudományos módszerben.
Theory
Az elmélet a legegyszerűbb eszköz, amely egy bizonyos jelenség magyarázására használható. Az elmélet megfogalmazása sok lépést foglal magában, és a végső elméletet az eredmények és életképességük alapján terjesztik elő. Az eredményeket egy tesztből nyerik, és a teszt alapja a hipotézis vagy a javasolt lehetséges magyarázat, amely a bizonyítékot és az irodalmat használja. Ha egy hipotézist pozitív eredményekkel fogadtak el, a következő lépés az elmélet kialakulása. Az elmélet azonban nem terjedhet ki az elmagyarázott jelenség teljes területére, és érvényessége nem garantált, mert az elmélet bizonyítéka az adott helyen és időben kapott empirikus adatokon alapul. Hacsak az adatok vagy a tanulmány eredményei nem általánosak az egész világegyetem számára, az elmélet nem minősülhet törvénynek. Ez azt jelenti, hogy az elmélet pontos, de vitatható magyarázat egy adott jelenségre. Charles Darwin magyarázata az evolúciós mechanizmusról még mindig elmélet, míg Pythagoras magyarázata a derékszögű háromszögek oldalainak hosszáról törvény.|
Mi a különbség a hipotézis és az elmélet között? • A hipotézis a bizonyítékokon alapuló előrejelzés és az elmélet az eredményeken alapuló bizonyított hipotézis. • Az elméletnek nagyobb a validitása, mint a hipotézisnek. • A hipotézis elmélet lehet, de soha nem a Vice Versa. • Számos hipotézis állhat fenn annak megmagyarázására vagy megjósolására, hogy hogyan történne valami, de csak egy elmélet magyarázza a jelenséget. Ezért feltételezhető, hogy a hipotézisek száma mindig magasabb, mint az elméletek száma. |
