Különbség Maxam Gilbert és Sanger szekvenálás között | Maxam Gilbert vs Sanger Sequencing
A kulcs különbség - Maxam Gilbert vs Sanger Sequencing
A nukleotidok a DNS alapvető szerkezeti egységei és építőkövei. A DNS-molekula polinukleotidláncból áll. A DNS-ben négy különböző nukleotid megtalálható. Ezek a nukleotidok négy különböző nitrogén bázisból állnak: A (adenin), G (guanin), C (citozin), T (timin). A nukleotidok sorrendje a DNS-molekulában nagy jelentőséggel bír, mivel fontos genetikai információt kódol az organizmusok növekedésének és fejlődésének. A DNS-szekvenálás azt a folyamatot jelenti, amely meghatározza a DNS pontos nukleotidszekvenciáját. Vannak különböző DNS-szekvenálási módszerek. Maxam Gilbert szekvenálás és Sanger DNS szekvenálás két módszer a DNS-szekvenáláshoz, amelyek az első generációs szekvenáláshoz tartoznak. A Maxam Gilbert szekvenálási eljárása meghatározza az alapszekvenciát úgy, hogy az 5 'véget jelzett DNS-fragmenseket kémiai úton lehasítjuk, előnyösen mind a négy nukleotidban és gélelektroforézisben. A Sanger szekvenálási eljárás meghatározza a nukleotidszekvenciát egy DNS-polimeráz és dideoxinukleotidok alkalmazásával végzett egyszálú DNS szintézisével és gélelektroforézissel. Ez a legfontosabb különbség Maxam Gilbert és Sanger Sequencing között.
Tartalomjegyzék
1. Áttekintés és kulcskülönbség
2. Mi az a Maxam Gilbert
3. Mi a Sanger szekvenálás
4. Oldalankénti összehasonlítás - Maxam Gilbert vs Sanger szekvenálás
5. Összegzés
Mi az a Maxam Gilbert szekvenálás?
Maxam Gilbert szekvenálás, más néven kémiai szekvenálási módszer egy olyan technika, amelyet a nukleotidok DNS-rendjének meghatározására fejlesztettek ki. Ezt a módszert Walter Gilbert és Alan Maxam 1976-ban mutatta be, és népszerűvé vált, mivel közvetlenül tisztított DNS-sel végezhető el. Maxam Gilbert módszer a DNS szekvenálás első generációjához tartozik, és ez volt az első szekvenálási módszer, amelyet a tudósok széles körben alkalmaznak.
E módszer alapelve az, hogy a végsõ jelzett DNS-fragmenseket bázis- specifikus vegyi anyagok és körülmények között meghatározott bázisokon korlátozzák, és a jelzett fragmenseket elektroforézissel elválasztják, amint azt a 01. ábra mutatja. A töredékeket méretük szerint választják el a gélen. Mivel a fragmensek jelölve vannak, a DNS-molekula szekvenciája könnyen levezethető.A Maxam gilbert módszer alapkémiai vegyszereket alkalmaz, amelyek megakadályozzák a DNS-t meghatározott bázisokon. Két, a dimetil-szulfátnak és hidrazin vegyi anyagnak nevezett vegyi anyagot használnak purinok és pirimidinek szelektív támadására.
A DNS-szekvencia tisztítása restrikciós endonukleázokkal
- A DNS-fragmensek végeinek jelölése radioaktív foszfátok hozzáadásával
- A jelölt fragmensek tisztítása nem címkézett fragmensekből gélelektroforézissel
- jelölt DNS négy csőbe és bázisspecifikus vegyi anyagokkal külön kezelve
- Az egyes csövek tartalmának elektroforézise különálló vonalakon egy gélen és a fragmentum szétválasztása hosszuk szerint.
- A fragmensek detektálása autoradiográf segítségével.
- 01. ábra: Maxam Gilbert Sequencing
Mi a Sanger szekvenálás?
A Sanger Sequencing egy olyan szekvenáló módszer, amelyet Frederick Sanger és munkatársai 1977-ben fejlesztettek ki egy adott DNS-fragmens bázisszekvenciájának meghatározására. Ismert
láncvégződés szekvenálás vagy Dideoxy szekvenálás módszer. Ez a módszer a lánc végződő dideoxinukleotidok (ddNTP-ek), például ddGTP, ddCTP, ddATP és ddTTP DNS-polimeráz szelektív beépítésén alapul, az egyszálú DNS szintézisének folyamán a szálképződés megszüntetésére. A dideoxinukleotidoknak nincs 3 'OH-csoportja a szomszédos nukleotidhoz foszfo-diészterkötések kialakulásához. Ezért a szálképződés megszakad, ha egy ddNTP be van építve az újonnan kialakuló szálba a fészekszekvenálás során. Ebben a módszerben négy különálló DNS szintézisreakciót (PCR) végzünk négy különálló csőben, egyfajta ddNTP-vel. Más követelményeket is előírnak a csövekhez PCR-hez, beleértve a primereket, a dNTP-ket, a Taq-polimerázt, a specifikus körülményeket stb. Négy különálló reakciót végeznek négy, négy keverékből álló csőben. PCR-reakciók után a kapott DNS-fragmenseket hő denaturáljuk és gélelektroforézissel elválasztjuk. Ezután a fragmenseket vagy a jelölt (radioaktív vagy fluoreszkáló) primer vagy dNTP-k segítségével ábrázoljuk, ahogy a 02. ábra mutatja.
02. ábra: Sanger Sequencing
Mi a különbség a Maxam Gilbert és a Sanger Sequencing között?
- diff Artikkel Közel a táblázat előtt ->
Maxam Gilbert vs Sanger Sequencing
A Maxam Gilbert szekvenálás az első technika, amelyet a DNS szekvenálásához fejlesztettek ki. |
|
| A Sanger szekvenálási eljárást a Maxam Gilbert szekvenálási eljárás után vezettük be. | Használat |
| Ezt a módszert ritkán használják. | |
| A Sanger szekvenálást rutinszerűen alkalmazzák a szekvenáláshoz. | Veszélyes vegyi anyagok használata |
| Veszélyes vegyi anyagokat használ. | |
| A veszélyes vegyi anyagok használata korlátozott Maxam Gilbert módszerhez képest. | Címkézés az észleléshez |
| Ez a módszer radioaktív P | |
| 32 -ot használ a DNS-fragmensek végeinek címkézésére. A Sanger szekvenálás radioaktív vagy fluoreszcens jelölésű ddNTP-ket használ. | Összefoglaló - Maxam Gilbert vs Sanger Sequencing |
A Maxam Gilbert és a Sanger szekvenálás kétféle DNS-szekvenálási technika az első generációs DNS-szekvenálás során.A Maxam Gilbert szekvenálás az 1976-os DNS-szekvenáláshoz bevezetett első módszer, amelyet a végső címkével ellátott DNS-fragmensek bázisspecifikus vegyszerekkel történő megtörésével hajtanak végre. Ezért kémiai szekvenálásnak nevezik. A Sanger szekvenálási eljárást 1977-ben vezették be, és a ddNTP által vezérelt láncterminációs reakciókon alapul. Sanger szekvenálási módszer, mint a Maxam Gilbert módszer, a Maxam Gilbert-módszer több hátránya miatt: túlzott időfogyasztás, veszélyes vegyi anyagok használata stb. Ez a különbség a Maxam Gilbert és a Sanger szekvenálás között.
Referenciák:
1. Maxam, A. M és Walter Gilbert. "Egy új módszer a DNS szekvenálásához. "Az Országos Tudományos Akadémia folyományai. National Acad Sciences, 1976. december 9. Web. 2016. március 30.
2. Heather, James M. és Benjamin Chain. "A szekvenszerek sorrendje: A DNS szekvenálásának története. "Genomika. Academic Press, 2016. január. Web. 2016. március 30
3. Pareek, Chandra Shekhar, Rafal Smoczynski és Andrzej Tretyn. "Sequencing technológiák és genomszekvenálás. "Journal of Applied Genetics. Springer-Verlag, 2011. nov. Web. 2010. március 30.
Kép jóvoltából:
1. "Maxam gilbert szekvenálás" Többször is angolul (CC BY 3. 0) Commons Wikimedia alatt
2. "Sanger-szekvenálás" Az Estevezj - Saját mű (CC BY-SA 3. 0) a Commons Wikimedia alatt
