A rendes adatok és az intervallum adatok közötti különbség A
Rendes adatok vs intervallumadatok
Mind a sorrendi, mind az intervallumadatok a statisztikában és más kapcsolódó területeken használt négy fő adattípus vagy osztályozás közül kettő. Mindkét adattípus lehetővé teszi az információk osztályozását és kifejezését.
Mind az ordinal adatok, mind az intervallum adatok egyaránt mérési egységek az adatmennyiségekhez. Az adatok skálázással történő ábrázolásával mindkét adatfajt az összehasonlítás és a kontrasztok leírására mutatják.
A két adattípus közötti különbségek a következők:
A rendes adatokat egy természetes és egyértelmű rendelés, rangsorolás vagy sorrend jellemzi egy skálán. Továbbá az ordinális adatok nem a két érték közötti bizonyossággal vagy egyenlőséggel foglalkoznak. A hangsúly az érték helyén van.
A rendes adatoknak meghatározott kategóriája van, és méretüket nem egységesnek tekintik. Legfontosabb felhasználásuk az attribútumok egy adott skáláján alapuló rangsor vagy rang formában történő leírás.
A rendes adatok különböző formákban és szavakkal fejezhetők ki:
első, második, harmadik
kezdő, középső, vég
egy, kettő, három stb.
A, B, C és így tovább …
1, 2, 3 és így tovább …
Alacsony, közepes vagy magas
Kiváló példa a Likert skála, tízig. A sorrend vagy rangsor kialakításán kívül semmilyen további információ nem található az ilyen típusú adatokból levezethető irányról és szervezetről. Az értékek közötti kapcsolatok szintén nem egységesek vagy inkonzisztensek az intervallumadatokhoz képest. Nincs két azonosító tényező vagy távolság két változó között.
A rendes adatok a nem parametrikus adatok egy olyan formája, amelyek olyan típusú adatok, amelyek nem vállalnak semmilyen eloszlási vagy kiszámíthatósági mintát. A névleges adatok szintén nem parametrikus adatok egy formája.
Ez egyfajta paraméteres adat, az arányadatokkal együtt. A paraméteres adatok egy formájaként kiszámíthatóak az ilyen típusú adatok skáláján belüli eloszlás.
Másrészről, az intervallumadatoknak a hangsúlyt a két egymás utáni érték közötti különbségekre kell választaniuk egy adott skálán. Az átmeneti értéknek egyenlő vagy egyenlő aránya van egy skálán. A két érték közötti különbség könnyen látható, és az egyes intervallumokban egységes és következetes intervallumként jellemezhető.
Az intervallumadatokat gyakran használják a pszichológiai kísérletekben, és nem lehetnek matematikai műveletek a szorzás vagy megosztás során.
A rendes adatokhoz képest az intervallumadatoknak van értelmebb és folyamatos mérési skálája. Ezek a mennyiségi információkat is tartalmazzák a rendes adatokhoz képest.
Az ilyen típusú adatok egységes skálát tartalmaznak.
Az intervallumadatok a paraméteradatok egy formája, az arányadatokkal együtt. A paraméteres adatok egy formájaként az ilyen típusú adatok skáláján belüli eloszlás kiszámítható és megkülönböztethető.
Összefoglaló:
1. A rendes adatok a megrendelés és a rangsor szempontjából leginkább érintettek, míg az intervallumadatok két egymást követő értéken belül értékelik az értékkülönbségeket.
2. A rendes adatok a skála pozíciójára fektetnek hangsúlyt, míg az intervallumadatok a két érték közötti értékkülönbségen alapulnak.
3. A rendes adatokban nincs egyenlőség bizonyossága, míg az intervallumadatokban egyenlőség van.
4. A sorrendben a különbségek skála és értéke nem egységes, míg az intervallumadatok két tényezője egyenletes.
5. Az intervallumadatokat a rendes adatokhoz képest sokkal informatívabb mennyiségi adatoknak tekintik.
6. Az intervallumadatok paraméteres adatok egy formája, míg az ordinal adatok a nem paraméteres adatok egy formája.
7. Az intervallumadatok rendben is elhelyezhetők.
