Különbség szerves és szervetlen molekulák között

Szerves vs. szervetlen molekulák

Mindegyik molekula nagyrészt két csoportba osztható szerves és szervetlenként. Számos tanulmányi terület alakult ki e két molekula típus körül. Szerkezeteik, viselkedésük és tulajdonságaik eltérnek egymástól.

Szerves molekulák

A szerves molekulák a molekulák szénből állnak. A szerves molekulák a legelterjedtebb molekula az élőlények ezen a bolygón. Az élőlények fő szerves molekulái közé tartoznak a szénhidrátok, fehérjék, lipidek és nukleinsavak. A DNS-hez hasonló nukleinsavak tartalmazzák a szervezetek genetikai információit. A szén-vegyületek, mint a fehérjék testünk strukturális komponensei, és enzimeket alkotnak, amelyek katalizálja az összes metabolikus funkciót. A szerves molekulák energiát biztosítanak napi funkciók elvégzéséhez. Bizonyíték van annak bizonyítására, hogy a szén-dioxid-molekulák, mint a metán már több milliárd évvel ezelőtt is a légkörben léteztek. Ezek a vegyületek más szervetlen vegyületekkel való reakció során a földi élet kialakulásáért voltak felelősek. Nem csak, hanem szerves molekulákból állunk, de sokféle szerves molekula létezik körülöttünk, amelyet minden nap különböző célokra használunk. Az általunk viselt ruhák természetes vagy szintetikus szerves molekulákból állnak. A házainkban sok anyag szerves. A benzin, amely energiát ad az autóknak és más gépeknek, szerves. A legtöbb gyógyszerünk, peszticidek és inszekticidek szerves molekulákból állnak. Így a szerves molekulák életünk szinte minden vonatkozásában társulnak. Ezért egy különálló téma mint szerves kémia fejlődött, hogy megismerje ezeket a vegyületeket. A tizennyolcadik és a tizenkilencedik században jelentős előrelépések történtek a szerves vegyületek elemzésének kvalitatív és kvantitatív módszereinek fejlesztésében. Ebben az időszakban empirikus képletet és molekuláris képleteket dolgoztak ki a molekulák külön-külön azonosítására. A szén-atom tetravalens, így csak négy kötést alkothat körülötte. És egy szénatom is használhat egy vagy több valenciáját, hogy kötéseket hozzon létre más szénatomokhoz. A szénatom egy vagy két, kettős vagy hármas kötést alkothat egy másik szénatomhoz vagy bármely más atomhoz. A szénmolekulák is képesek az izomerek létezésére. Ezek a képességek lehetővé teszik a szénatom számára, hogy több millió molekulát készítsen különböző képletekkel. A szénmolekulák széles körben alifás és aromás vegyületek. Ezeket el lehet sorolni ágaknak vagy el nem ágazónak. Egy másik kategorizálás az alkalmazott funkcionális csoportok típusán alapul. Ebben a kategorizálásban a szerves molekulák alkánok, alkének, alkinok, alkoholok, éterek, aminok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, amidok és halogén-alkánok.

->

Szervetlen molekulák

Azok, amelyek nem tartoznak a szerves molekulákhoz, szervetlen molekulákként ismertek. A szervetlen molekulákban a kapcsolódó elemek széles skálája létezik. Ásványok, víz, a légkörben gazdag gázok többsége szervetlen molekulák. Vannak olyan szervetlen vegyületek is, amelyek szén-tartalommal is rendelkeznek. A szén-dioxid, szén-monoxid, karbonátok, cianidok, karbidok az ilyen típusú molekulákra példák.

Mi a különbség a szerves molekulák és a szervetlen molekulák között? • A szerves molekulák szénen alapulnak, és a szervetlen molekulák más elemeken alapulnak. • Vannak olyan molekulák, amelyek szervetlen molekuláknak tekinthetők, bár szénatartalmúak. (például szén-dioxid, szén-monoxid, karbonátok, cianidok és karbidok). Ezért a szerves molekulák specifikusan C-H kötéseket tartalmazó molekulákként definiálhatók. • A szerves molekulák többnyire élő szervezetekben találhatók, ahol a szervetlen molekulák többnyire bőségesek a nem élő rendszerekben. • A szerves molekulák elsősorban kovalens kötéseket tartalmaznak, míg szervetlen molekulákban kovalens és ionos kötések vannak. • A szervetlen molekulák nem alkothatnak hosszú láncú polimert szerves molekulákként. • A szervetlen molekulák sókat képezhetnek, de a szerves molekulák nem képesek.