Különbség az elsődleges és másodlagos hemosztázis között | Elsődleges vagy másodlagos hemosztázis

Kulcskülönbség - Primer vagy másodlagos hemosztázis

Ha a szervezetben sérülés van, a vér a folyadék állapotától a szilárd állapotig változik a vérzés elkerülése érdekében. Ez egy hemostasis nevű természetes folyamaton keresztül történik. A hemosztázist olyan fiziológiai folyamatként definiálhatjuk, amely megakadályozza a túlzott vérzést a véredény sérülése után. Ez egy összetett és rendkívül szabályozott folyamat, amely csak a sérülés helyén lokalizálja a véralvadást. A hemosztázis több tényezőt is magában foglal, például érrendszeri faktorokat, vérlemezke faktorokat és koaguláló fehérjéket. A hemostazis végső kimenetele a vér alvadása a sebhelyen. A hemosztázis két kapcsolt fázison keresztül történik, melyeket elsődleges hemosztázis és másodlagos hemosztázis jellemez. A hemosztázis primer hemosztázissal indít. Az elsődleges vérzéscsillapítás során a vérlemezkék a vérben aggregálódnak a sérülés helyén, és vérlemezkés dugót képeznek a lyuk megakadályozására. Az elsődleges hemosztátot másodlagos hemosztázis követte. A másodlagos vérzéscsillapítás során a vérlemezke dugóját erősíti a proteolitikus koagulációs kaszkádon keresztül termelt fibrinháló. Ezért az elsődleges és a másodlagos hemosztázis között a legfontosabb különbség az, hogy elsődleges hemosztázis gyenge plateletdugaszt eredményez a sérülés helyén míg a másodlagos hemosztázis erősen erősíti fibrinhálót.

Tartalomjegyzék

1. Áttekintés és kulcskülönbség

2. Mi az elsődleges hemosztázis

3. Mi a Secondary Hemostasis

4. Oldalankénti összehasonlítás - Elsődleges vagy másodlagos hemosztázis tabuláris alakban

5. Összefoglaló

Mi az elsődleges hemosztázis?

Az erek endotéliuma fenntartja a véredényekben az antikoaguláló felületet a véráramlás fenntartása érdekében. Azonban, ha sérülés van egy véredényben, a szubendotheliális mátrixban több komponens aktiválódik, és megindítja a vérrög képződését a sérülés körül. Ezt a folyamatot hemosztázisnak nevezik. A hemosztázis két fázisban van. A hemostazis első fázisában a vérlemezkék a vérben aggregálódnak, és vérlemezke dugót képeznek, hogy megakadályozzák a vér nyílásán lévő nyílást. Ez a fázis primer hemosztázisnak nevezik. A vérlemezkék egy sor biológiai folyamaton keresztül aktiválódnak, és ennek következtében a sérülés helyén tapadnak és aggregálódnak egymáshoz, hogy dugót képezzenek.

Az elsődleges hemosztázis közvetlenül az érfal megszakadása után kezdődik.A sérülési hely közelében lévő véredény időlegesen összehúzódik, hogy szűkítse és csökkenti a véráramlást. Ez az első lépés az elsődleges hemosztázisban, és vazokonstrikció . Csökkenti a vérveszteség mennyiségét, és javítja a vérlemezke tapadását és aktiválódását a sebhelyen. Amikor a vérlemezkék aktiválódnak, más vérlemezkéket vonzanak, hogy dugót hozzanak létre, hogy megakadályozzák a nyílást. A vazokonstrikció kétféleképpen érhető el: az idegrendszeren vagy az endothel sejtek által kiválasztott endothelin nevű molekulákon keresztül.

A vérlemezkék adhézióját különböző típusú molekulák támogatják, mint például a vérlemezkéken, a kollagéneken és a von Willebrand faktoron (vWf) elhelyezkedő glikoproteinek. A vérlemezkék glikoproteinjei ragaszkodnak a vWf-hez, ami ragacsos molekula. Ezután a vérlemezkék összegyűlnek a sérülés helyén és aktiválódnak a kollagénnel való összehúzódás után. A kollagénnel aktivált vérlemezkék olyan pszeudopodokat képeznek, amelyek a sérülés felszínére terjednek ki. Ezután a fibrinogén kötődik a receptorokhoz a kollagénnel aktivált vérlemezkékben. A fibrinogén több helyet biztosít a vérlemezkék számára, hogy kölcsönösen kötődjenek egymáshoz. Ezért más trombocitákat is aggregálnak a sérülés felületén, és puha trombocitaszövetet hoznak létre a sérülési lyuk fölé.

Mi a másodlagos hemosztázis?

A másodlagos hemosztázis a hemostasis második fázisa. A másodlagos vérzéscsillapítás során az elsődleges hemosztázis alatt kialakuló puha vérlemezke-dugó erősebb, ha fibrinhálót képez rajta. A fibrin egy oldhatatlan plazmafehérje, amely a vérrög alapul szolgáló szövetpolimerjeként szolgál. A fibrin-háló megerõsíti és stabilizálja a sérülés helyén kialakuló puha trombocita dugót. A fibrin képződése koagulációs faktorokon keresztül történik koagulációs kaszkádon keresztül.

02. ábra: Fibrin rögök kialakulása másodlagos hemosztázzal

A véralvadási faktorok különböző típusai szintetizálódnak a májban és felszabadulnak a vérbe. Kezdetben inaktívak és később aktiválódnak szubendotheliális kollagénekkel vagy thromboplasztinnal. A szubendotheliális kollagén és a tromboplasztin szabadul fel az érgyulladás endotéliumában bekövetkezett sérülés miatt. Amikor felszabadulnak a vérbe, aktiválják a véralvadási faktorokat. Ezek a koagulációs faktorok egymás után aktiválódnak, és végül a fibrinogént fibrinné alakítják át. Ezután a fibrin összeköti a trombocita tetején lévő tetejét, és a trombocita dugójának erősebbé teszi a hálót. A fibrin, a vérlemezke dugóval együtt vérrögképződést okoz a hemosztázis folyamat végén.

Mi a különbség az elsődleges és a másodlagos hemosztázis között?

- diff Artikel Közel a táblázat előtt ->

Elsődleges vagy másodlagos hemosztázis

Az elsődleges hemostazis a hemostazis első fázisa.

A másodlagos hemosztázis a hemostasis második fázisa.
Folyamat	Vascularis összehúzódás, thrombocyta adhézió és thrombocyta-gyulladás kialakulása előfordul az elsődleges hemosztázisban.
A másodlagos hemosztázisban a véralvadási faktorok aktiválódnak, és a fibrinogén fibrinné alakul, fibrinszálat képezve.
Cél	Az elsődleges hemosztázis célja, hogy vérlemezke dugót alakítson ki.
A másodlagos hemosztázis célja, hogy a vérlemezke dugóját erősebbé tegye a fibrin összekapcsolásával a trombocita tetején, és egy hálót képezzen.
Összetevők	Az elsődleges hemosztázis a vérlemezkék, a vérlemezkék glikoproteinreceptorai, a kollagén, a vWf és a fibrinogén.
A másodlagos hemosztázis szubendotheliális kollagént, tromboplasztint, koagulációs faktorokat, fibrinogént és fibrint foglal magában.
Időtartam	Az elsődleges hemosztázis rövid idő alatt jelentkezik.
A másodlagos hemosztázis viszonylag hosszabb időt vesz igénybe.
Összegzés - Elsődleges vagy másodlagos hemosztázis	A hemosztázis olyan fiziológiai folyamat, amely megakadályozza a vérzést a sérülés helyén, miközben a vérkeringés más helyiségeiben normális véráramot tart fenn. A vérveszteséget megállítja a hemostatikus dugó kialakítása a sérülés helyén. A hemosztázis két fázison keresztül történik, az elsődleges és a másodlagos hemosztázis. Az elsődleges hemosztázis azonnal megindul a sérülés után és vérlemezke dugót hoz létre a sérülés felszínén. Ezt a vérlemezke-dugót erősíti a fibrinogén fibrinbe történő konverziója koagulációs kaszkád segítségével a másodlagos hemosztázis során. Ez a fő különbség az elsődleges és a másodlagos hemosztázis között.

Az elsődleges vagy másodlagos hemosztázis PDF verziójának letöltése

E cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra használhatja az idézeti jegyzetek szerint. Kérjük, töltse le PDF verzióját az elsődleges és másodlagos hemosztázis közötti különbségről.

Kép jóvoltából:

1. "1909 Vérvérzés" A OpenStax College - Anatómia és élettan, Connexions honlapján. 2013. június 19., (CC BY 3. 0) Commons Wikimedia alatt

2. "Coagulation full" Joe D - saját munkája (CC BY-SA 3. 0) Commons Wikimedia alatt

Referenciák:

1. Gale, Andrew J. "Hemostasis jelenlegi megértése. Toxikológiai patológia. U.S. Orvosi Nemzeti Könyvtár, 2011. Web. Elérhető itt. 2017. június 28-án.

2. "Elsődleges hemosztázis. "Khan Akadémia. N. p., n. d. Web. Elérhető itt. 2017. június 28-án.

3. "Másodlagos hemosztázis. "Khan Akadémia. N. p., n. d. Web. Elérhető itt. 2017. június 28.