Különbség az alhálózatok és a feltöltés között

Subnetting vs superernetting

Az alhálózatok elosztják az IP-hálózatot az alhálózatok alosztályaihoz. Az alhálózathoz tartozó számítógépek közös csoportja a legjelentősebb bitek IP-címükben. Tehát ez az IP-címet két részre bonthatja (logikusan), a hálózati előtagot és a többi mezőt. A feltöltés az a folyamat, amely több alhálózatot ötvözi, amelyeknek közös Classless Inter-Domain Routing (CIDR) routing előtagja van. A szupportelést ún. Útvonal-aggregációnak vagy útvonal-összefoglalónak is nevezik.

Mi az alhálózat?

Az IP-hálózat alosztályokba történő elosztásának folyamata alhálózatnak nevezik. Az alhálózatok megosztják az IP-címet két részre, mint a hálózat (vagy útválasztási előtag) és a többi mező (amely egy adott gazda azonosítására szolgál). A CIDR-jelölés egy útválasztási előtag írására szolgál. Ez a jelölés egy perjel (/) használatával különíti el a hálózati kezdőcímet és a hálózati előtag hosszát (bitben). Például IPv4-ben, 192. 60. 128. 0/22 azt jelzi, hogy 22 bit van hozzárendelve a hálózati előtaghoz, és a fennmaradó 10 bit a fogadó cím számára van fenntartva. Ezenkívül az útválasztási előtag az alhálózati maszk segítségével is megjeleníthető. 255. 255. 252. 0 (11111111. 11111111. 11111100. 00000000) a 192 alhálózati maszk. 60. 128. 0/22. Az IP-cím hálózati részének és alhálózati részének elkülönítését úgy végzik el, hogy az IP-cím és az alhálózati maszk között bitmintás AND műveletet hajtanak végre. Ez a hálózati előtag és a gazdaazonosító azonosításához vezetne.

Mi a Superneting?

A feltöltés az a folyamat, amely több IP hálózatot kombinál egy közös hálózati előtaggal. Az átirányítási megoldást a forgalomirányító táblák méretének növekedésével kapcsolatos probléma megoldásaként vezettük be. A feltöltés egyszerűsíti az útválasztási folyamatot is. Például a 192. 60. 2. 0/24 és 192 alhálózatok. 60. 3. 0/24 kombinálható a 192-tel jelölt szupernevezetékbe. 60. 2. 0/23. A supernetben az első 23 bit a cím hálózati része, a másik 9 bit pedig a gazda azonosítója. Tehát egy cím több kisebb hálózatot fog képviselni, és ez csökkenti az útválasztási táblázatban szereplő bejegyzések számát. Általában a szupernetelést használják a C osztályú IP címekhez (a címek 192-től 223-ig kezdődnek decimálisan), és a legtöbb routing protokoll támogatja a szupernetizálást. Ilyen protokollok például a Border Gateway Protocol (BGP) és az Open Shortest Path First (OSPF). De az olyan protokolok, mint az Exterior Gateway Protocol (EGP) és az Útválasztási információs protokoll (RIP), nem támogatják a szupernetizálást.

Mi a különbség az alhálózatok és az átfedések között?

Az alhálózatok az IP-hálózatok alhálózatokba történő alhálózásának folyamata, míg az Superneting a több IP-hálózat közös hálózati előtaggal történő egyesítésének folyamata. Az áttelepítés csökkenti az útválasztási táblázatban szereplő bejegyzések számát, és egyszerűsíti az útválasztási folyamatot. Az alhálózatban a hoszt ID bitek (IP-címek egyetlen hálózati azonosítóból) kerülnek kölcsönadásra alhálózati azonosítóként, míg a szupernetöltésben a hálózati ID-ből kölcsönzött biteket használják host-azonosítóként.