Különbség a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság között | Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság
A munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság között a legfontosabb különbség az, hogy
a munkanélküliség olyan gazdasági helyzetre utal, amelyben a kereső tevékenységet kereső személy nem képes munkát találni míg az alulfoglalkoztatás olyan helyzet, amikor a foglalkoztatási lehetőségek és az alkalmazottak készségei és képzettségi szintje nem egyeztethető össze. Mind a munkanélküliség, mind az alulfoglalkoztatottság kedvezőtlen gazdasági feltételeket eredményez egy országban, és hatékonyan kell kezelni a negatív hatásainak csökkentése és ellenőrzése érdekében. Így a kormánynak fontos szerepet kell játszania a politikák kialakításában a szakképzett munkavállalók megtartása érdekében. Tartalomjegyzék
1. Áttekintés és kulcskülönbség2. Mi a munkanélküliség
3. Mi az alulfoglalkoztatottság
4. Összehasonlítás - Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság
5. Összefoglaló
Mi a munkanélküliség?
A munkanélküliség olyan gazdasági helyzetre utal, amelyben egy olyan személy, aki aktívan keres munkát, nem talál munkát. A munkanélküliséget gyakran a gazdasági feltételek kulcsmutatójaként használják. 2015-ben a Forbes magazin arról számolt be, hogy Dél-Afrika, Görögország és Spanyolország szerepel a legmagasabb munkanélküliségi ráták listáján. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliség gyakoriságának mértéke, és a százalékos arányban kerül kiszámításra.
Munkanélküliségi ráta = Munkanélküliek / magánszemélyek száma Jelenleg a munkaerőpiacon * 100
A munkanélküliség fő tényezője az infláció. Mivel az infláció az általános árszint emelkedéséből adódóan növeli a termelési költségeket, a vállalatoknak le kell mondaniuk az alkalmazottakat a munkaerőköltségek csökkentése és az üzleti életben való tartózkodás érdekében. Továbbá az áruk és szolgáltatások összesített kereslete az árak emelkedése miatt csökkenni fog, ami néha akár bizonyos gazdasági tevékenységeket is megszüntethet a gazdasági visszaesés szélsőséges helyzetében. A munkanélküliség negatív hatásai drasztikusan fellelhetők a recesszió idején, ahol a gazdasági aktivitás alacsony. A 2007-ben megkezdett recesszió példát mutat ugyanezre.
E. g. Az Egyesült Államok munkaügyi statisztikája szerint 2007 decemberében a munkanélküliségi ráta 5% volt, és 2009 októberében 10% -ra emelkedett.
John Maynard Keynes brit közgazdász által kifejlesztett Keynesian közgazdasági elmélet hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség ciklikus és hangsúlyozza, hogy a gazdasági beavatkozások a gazdaságban elengedhetetlenek a recesszió során a munkanélküliség csökkentéséhez és ellenőrzéséhez.01. ábra: A foglalkoztatás mértéke országonként (2009-es adatok)
Mi az alulfoglalkoztatottság?
Az alulfoglalkoztatottság akkor jelentkezik, amikor a munkalehetőségek és a készségek és az oktatási szintek közötti rendelkezésre állás nem egyeztethető össze. Az alulfoglalkoztatottságnak két típusa van: látható az alulfoglalkoztatottság és a láthatatlan alulfoglalkoztatottság.
Látható alulfoglalkoztatottság
A látható alulfoglalkoztatás magában foglalja azokat a munkavállalókat is, akik kevesebb órát dolgoznak, mint az adott területen jellemző. Gyakran dolgoznak részmunkaidős foglalkoztatásban vagy szezonális munkahelyeken, mivel nem tudnak teljes munkaidőt elérni, annak ellenére, hogy hajlandóak és képesek több órát dolgozni. A vizuális alulfoglalkoztatás kényelmesen mérhető.
Láthatatlan alulfoglalkoztatottság
A láthatatlan alulfoglalkoztatás magában foglalja a teljes munkaidős állások alkalmazottait, akik nem használják fel minden készségüket. Az ilyen típusú alulfoglalkoztatást nem lehet sikeresen mérni, hiszen egyes munkavállalók maguk nem tudják, hogy készségeiket jobban felhasználják máshol. A láthatatlan alulfoglalkoztatás mérésére széles körű gyakorlatot kell végezni, amely összehasonlítja a munkavállalók készségeit és munkaköri szerepét.
Az alulfoglalkoztatottság sok munkavállaló számára csalódást okoz, mivel szakképzettségüket kihasználják, és a gazdaságnak nincsenek a kívánt foglalkoztatási lehetőségei. Ennek eredményeként számos magasan képzett és képzett munkavállaló elhagyja az országot, és más országokba költözik, hogy jobb foglalkoztatási lehetőségeket kereshessen. Ezt "agyelszívásnak" nevezik, és ha ez jelentős mértékű, akkor kedvezőtlen helyzetbe kerül a gazdaság számára. Nigéria, India, Kína és Irán olyan országok között van, amelyek néhány egymást követő évben több agyelszívással szembesülnek.
E. g. Etiópia az alulfoglalkoztatottság miatt a legmagasabb agyelszívásnak kitett ország, és az alkalmazottak 75% -a más országokba költözött az elmúlt tíz évben. Ennek eredményeként a szervezetek szinte minden területen foglalkoznak a szakképzett munkavállalók toborzásával.
Mi a különbség a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság között?
- diff Artikkel a táblázatot megelőzően ->
Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság
A munkanélküliség olyan gazdasági helyzetre utal, amelyben a kereső tevékenységet kereső személy nem képes munkát találni.
Az alulfoglalkoztatás olyan helyzet, amikor a foglalkoztatási lehetőségek és a munkavállalók készségei és képzettségi szintje közötti eltérések vannak. |
|
| Fő oka | A munkanélküliség fő okai a termelési költségek növekedése és az aggregált kereslet csökkenése. |
| A munkalehetőségek és a készségek és oktatási szintek rendelkezésre állása közötti eltérés az alulfoglalkoztatás fő oka. | |
| Intézkedés | A munkanélküliséget a munkanélküliségi ráta alapján mérik. |
| Az alulfoglalkoztatásra nincs külön intézkedés, mivel a láthatatlan alulfoglalkoztatást nehéz mérni, bár az agyelszívás indirekt módon mérhető az alulfoglalkoztatottságra. | |
| Ország példák | Dél-Afrika, Görögország és Spanyolország olyan országok, amelyek magas munkanélküliségi ráta az utóbbi években tapasztalható. |
| Etiópia, Nigéria, Irán és India példákat mutatnak azokról a nemzetekről, amelyek az alulfoglalkoztatás következtében magas agyelszívást tapasztalnak. | |
| Összefoglaló - Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság | A munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság közötti különbség magyarázható gazdasági helyzetként, amelyben egy olyan személy, aki aktívan keres munkát, nem talál munkát (munkanélküliség) és olyan helyzetet, ahol az egyének nem használják szakképzettségüket és oktatásukat a munkájukban (alulfoglalkoztatottság). A fejlődő országok foglalkoztatási lehetőségei általában alacsonyak, így sok ember migrál a fejlett országokra a kedvező foglalkoztatási feltételek megtalálásában. Kormányzati politikáknak kell működniük annak biztosítására, hogy az ország egyének foglalkoztatottak legyenek, és olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hasznosítsák oktatásukat, készségeiket és munkaképességüket a gazdasági teljesítmény elérése érdekében. |
Referencia:
1. "Munkanélküliség. "Investopedia. N. p., 2017. március 10. Web. 2017. május 07.
2. Patton, Mike. "Az öt legmagasabb munkanélküliségi ráta a világon. "Forbes. Forbes Magazine, 2015. december 28. Web. 2017. május 07.
3. Amadeo, Kimberly. "Overeducated and Underemployed: Köszönöm, recesszió. " A mérleg. N. p., n. d. Web. 2017. május 07.
4. "Munkanélküliség - Munkanélküliségi ráta - OECD adatok. "Az OECD. N. p., n. d. Web. 2017. május 08.
Kép jóvoltából:
1. "Az országok világképe a munkanélküliségi ráta szerint" Jolly Janner - (Public Domain) Commons-on keresztül Wikimedia
