Különbség Vygotsky és Piaget között A különbség

Anonim

VYGOTSKY vs PIAGET

Kognitív fejlődést lehet meghatározni mint gondolkodásmódok kialakulása a gyermekkortól a serdülőkortól a felnőttkorig, beleértve a nyelvet, a szellemi képeket, a gondolkodást, az érvelést, a megemlékezést, a döntéshozatalt és a problémamegoldást. Mind Jean Piaget, mind Lev Semionovich Vygotsky jelentősen hozzájárult a pszichológia kognitív fejlesztési összetevőjéhez. A gyermekek tanulási és szellemi növekedésének módszere létfontosságú szerepet játszik tanulási folyamataikban és képességeikben. A szülők és a tanárok képesek arra, hogy jobban megfeleljenek az egyes gyermekek egyedi szükségleteinek, ha megértik a kognitív fejlődés fejlődését. Egy másik hasonlóság Piaget és Vygotsky között az volt, hogy mindketten úgy vélték, hogy a kognitív növekedés határait a társadalmi hatások hozták létre. És itt vannak azok hasonlóságai.

Piaget hangsúlyozta, hogy az intelligenciát valójában a saját cselekvésünk alapján szereztük meg. Piaget ragaszkodott ahhoz, hogy amikor a gyerekek folyamatosan kölcsönhatásba lépnek a környezettel, végül megtudják, azt is megemlítette, hogy a fejlesztési tanulás sorozata után kerül sor. Következésképpen Vygotsky rámutatott arra, hogy a szimbolizmus és a történelem segítségével a gyerekek tanulni fognak, és azt is kijelentette, hogy a gyermek fejlődését megelőző tanulás már lehetséges. Piaget nem hitt a környezeti körülmények között beszerezhető inputok jelentőségében, de Vygotsky biztos volt benne, hogy a gyerekek nem ismerik el a környezetükből származó bevitelt.

Piaget kognitív fejlesztési elméletének négy különböző fázisa van. A szenzomotor az első fázisa; ez a színpad általában akkor következik be, amikor a gyermek született, amíg el nem éri a két éves kort. Ebben a szakaszban a csecsemők kizárólag a reflexeikre támaszkodnak, mint a gyökeresedés és a szopás, hogy csak néhányat említsünk. Az első szakaszban elért tudás a gyermekek fizikai tevékenységétől függ. A preoperációs szakasz a második fázis, amely akkor következik be, amikor a gyermek eléri a kétéves és a hétéveseket. A gyerekek úgy gondolják, hogy mindenki ugyanúgy fog gondolni, mint ők, azt mondják, hogy egocentrikus. A harmadik fázist konkrét operatív szakasznak nevezik, amely akkor következik be, ha a gyermek hét-tizenegy éves, ahol a gyermekek némi javulást éreznek gondolkodásukban.

A gondolkodásuk logikusabb és kevésbé egocentrikus. Az utolsó fázist a formális műveleti fázisnak azonosítják, ahol most már képesek absztrakt gondolkodást elsajátítani, szimbólumokat alkalmazni, valamint bonyolult problémákat megoldani. Ezzel szemben Vygotsky feltételezte, hogy nincsenek olyan fázisok. Elméletének első eleme a magánbeszéd vagy az önmagával való beszélgetés.Vygotsky elengedhetetlenné tette a magánbeszédet, mivel a gyermekeknek segítséget nyújtott a probléma megoldásában, megoldás vagy következtetés meghozatalában. A magánbeszéd végül internalizálódik, de nem teljesen elmúlik. Vygotsky kognitív elmélete második aspektusa a proximális fejlődés zónája, ahol ez a fejlődés szintje azonnal magasabb, mint jelenlegi szintje. Vygotsky elméletében a végső komponens az állványozás, amely segítséget és bátorítást foglal magában, például tanáccsal vagy javaslatokkal, hogy segítsen a gyermek mesterének egy új koncepcióban. Itt a gyerekek képesek saját útjukat kialakítani a megoldás megoldására és a problémák megoldására.

A Piagettől eltérően Vygotsky úgy vélte, hogy a fejlődést nem lehet leválasztani a társadalmi kontextusból, miközben a gyerekek tudást hozhatnak és fejlődésüket vezethetik. Azt is állította, hogy a nyelv fontos szerepet játszik a kognitív fejlődésben. Piaget csak a nyelvezetet tekinti egyszerű mérföldkőnek a fejlődésben.

ÖSSZEFOGLALÁS:

1. Piaget ragaszkodott ahhoz, hogy a tanulás a fejlesztés után történjen, miközben Vygotsky rámutatott arra, hogy a tanulás a fejlesztés előtt megy végbe.

2. Piaget nem hitt a környezeti körülmények között beszerezhető inputok jelentőségében, de Vygotsky biztos volt benne, hogy a gyerekek nem ismerik el a környezetükből származó bevitelt.

3. Piaget kognitív fejlesztési elméletének négy nyilvánvaló fázisa van. Vygotsky feltételezte, hogy egyáltalán nincsenek szakaszok, csak 3 komponens.

4. Vygotsky úgy vélte, hogy a fejlődést nem lehet elszakítani a Piaget-től eltérõ társadalmi kontextusból.

5. Vygotsky azt állította, hogy a nyelv fontos szerepet játszik a kognitív fejlődésben. Piaget csak a nyelvezetet tekinti egyszerű mérföldkőnek a fejlődésben.