Különbség az esettanulmány és a kutatás leíró megközelítése között
Esettanulmány a kutatási megközelítéssel szemben
Az esettanulmány és a leíró megközelítés két különböző aspektusa egy adott területen végzett kutatásnak. Fontos tudni, hogy mindkét szempont különbözik tanulmányuk és bemutatásuk szempontjából.
Esettanulmányt azonban több területen folytatnak le, és a társadalomtudomány területén gyakran tapasztalható. Egyfajta mélyreható vizsgálatból áll, amely egyetlen csoport vagy egyén vagy esemény magatartására vonatkozik ebben a kérdésben. Valójában egy esettanulmány leíró jellegű vagy magyarázó jellegű lehet. Minden egyes példányt vagy eseményt tanulmányozásra készítenek, és hónapokig vizsgálják a protokollt. A változók korlátozott számát alaposan meg kell vizsgálni esettanulmány esetén is.
Másfelől a leíró megközelítés több statisztikai vizsgálatot foglal magában, mint a vizsgálat. A leíró megközelítés alapja a felmérés vizsgálatának. Ez magában foglalja az átlagok, frekvenciák és egyéb statisztikai számítások használatát. A matematikai statisztikák és a valószínűség témája kulcsfontosságú szerepet játszik a kutatási tanulmányok leíró megközelítésében. Röviden elmondható, hogy a leíró megközelítés foglalkozik mindazokkal, amelyek számolhatók és tanulmányozhatók. Ez a fő különbség az esettanulmány és a leíró megközelítés között.
Egy esettanulmány inkább egy kutatási stratégia, míg a leíró megközelítés nem kutatási stratégia, hanem a kutatás része. Az empirikus vizsgálat egy esettanulmány gerince, míg a statisztikai számítás a leíró megközelítés gerincét jelenti. Az esettanulmány hozzájárul a minőségi kutatásokhoz, míg a leíró megközelítés hozzájárul a mennyiségi kutatásokhoz. Mind a kutatási szempontokat kell elvégezni, hogy gyümölcsöző eredményeket érjenek el egy adott terület megerősítéséhez. Ezek a különbségek az esettanulmány és a leíró megközelítés között.
