Különbség a Cis és a transz-izomerek között

Cis vs transz-izomerek

Az izomerek különböző vegyületek, amelyek molekulatömege azonos. Különböző típusú izomerek léteznek. Az izomerek alapvetően két csoportba oszthatók, mint alkotmányos izomerek és sztereoizomerek. Az alkotmányos izomerek olyan izomerek, amelyekben az atomok összekapcsolhatósága különbözik a molekulákban. A bután a legegyszerűbb alkán az alkotmányos izomerizmus bemutatására. A butánnak két alkotmányos izomerje van, maga a bután és az izobutén.

A sztereoizomerekben az atomok ugyanabban a sorrendben kapcsolódnak egymáshoz, ellentétben az alkotmányos izomerekkel. A sztereoizomerek csak az atomok térbeli elrendezésében különböznek egymástól. A sztereoizomerek kétféle lehetnek, enantiomerek és diasztereomerek. A diasztereomerek olyan sztereoizomerek, amelyek molekulái nem egymás tükörképei. Az 1,2-diklór-etén cisz-transz-izomerjei a diasztereomerek. Az enantiomerek olyan sztereoizomerek, amelyek molekulái nem egymásra helyezhető tükörképei egymásnak. Az enantiomerek csak királis molekulákkal fordulnak elő. A királis molekulát úgy definiáljuk, mint amely nem azonos a tükörképével. Ezért a királis molekula és a tükörképe egymás enantiomerjei. Például a 2-butanol molekula királis, és tükörképei enantiomerek.

Amint fent említettük, a cisz transz izomerizmus, vagyis az E-Z izomerizmus a sztereoizomerizmus egyik formája. Cis transz-elnevezési rendszert alkalmaztak egyszerű vegyületek megnevezésére, míg az E-Z-rendszert a bonyolultabb molekulákhoz használják. Ha egy molekula korlátozott forgásban van egy helyen, cisz és transz izomerek létezhetnek. Ekkor vannak szén-szén kettős kötések, korlátozott forgatás van, így cisz transz-izomerek is jelen lehetnek. Egy olyan molekulában, mint az 1,2-dibróm-etén, két brómcsoport lehet a kettős kötés ugyanazon oldalán vagy a kettős kötés másik oldalán. Ez nem számít, hogy a kötés egyetlen kötés, mert akkor az atomok forgathatnak. Ebben az esetben azonban két molekula nem azonos. Bár a Cis és a transz izomerek ugyanolyan molekulatömegűek és molekulasúlyúak, fizikai tulajdonságaik eltérnek.

Cis izomerek

A molekula, amelyben két azonos atom van a kettős kötés ugyanazon oldalán, cisz izomer néven ismert. A cisz-izomer magasabb forrásponttal rendelkezik a transz-izomerhez képest. Ennek oka az erősebb intermolekuláris erők a cisz-izomerekben. Például 1, 2-diklór-eténben, ha a molekula cisz, akkor még két elektronegatív klóratom van a molekula egyik oldalán. Ennek következtében a molekula ezen oldala kismértékű negatív töltettel fog rendelkezni, míg a másik oldalon enyhe pozitív töltés lesz. Ezért a molekula poláris, és a molekulák között dipol-dipól kölcsönhatás léphet fel.Ezek az extra intermolekuláris erők a cisz-izomerben magasabb forrásponttal rendelkeznek a transz-izomerekhez képest.

transz izomerek

A kettős kötés ellentétes oldalán lévő két azonos atomot tartalmazó molekula transz-izomer néven ismert. A transz izomerek alacsonyabb forrási pontokkal rendelkeznek, mert bár van töltéselkülönítés, az általános molekula nem poláris lesz. De a transz-izomerek magasabb olvadásponttal rendelkeznek. a transz izomerek egyenes alakúak, és jól csomagolják. Tehát magasabb energia szükséges ahhoz, hogy megolvadjon a molekula, amely magasabb olvadáspontot ad.

Mi a különbség a Cis Isomers és a Trans Isomers között? • A molekula, amelyben a két azonos atom a kettős kötés ugyanazon oldalán helyezkedik el, cisz izomerként ismert. A kettős kötés ellentétes oldalán lévő két azonos atomot tartalmazó molekula Trans-izomer néven ismert. • A Cis izomerek polárisak, és a Tran izomerek viszonylag nem polárisak. • A cisz-izomer magasabb forrásponttal rendelkezik a transz-izomerhez képest. • A transz izomerek magasabb olvadásponttal rendelkeznek; ezzel szemben a cisz-molekulák alacsonyabb olvadásponttal rendelkeznek. • A transzmolekulák jól vannak csomagolva, mint a cisz-molekulák.